A cikk szerint az Európai Unió elsősorban jogi, és nem politikai vagy gazdasági konstrukció, amelynek a legitimitása mindenekelőtt a jogállamisági alapelveken nyugszik. Sokan pedig úgy látják, hogy a Dunától keletre lévő országokban nem tartják kellően tiszteletben ezeket az értékeket.
Mint írták, az aggodalmak középpontjában főként Magyarország áll, amelynek kormánya az utóbbi években számos ügyben összekülönbözött az Európai Bizottsággal. A legutóbbi vitára a felsőoktatási törvény módosítása adott okot, amely a bírálók szerint a budapesti Közép-európai Egyetem függetlenségének felszámolását célozza.
Többek szerint „az elismert akadémiai intézmény elleni feltételezett támadás” újfent megkérdőjelezi Budapest elkötelezettségét a jogállamiság és a demokratikus értékek iránt – emelték ki, emlékeztetve az uniós áthelyezési kvóták elutasítására és a kormány Állítsuk meg Brüsszelt! kampányára, amely a bizottság szerint hazugságokon alapul.
A szerző hangsúlyozta, hogy az unió hasonló problémákkal néz szembe Romániában és Bulgáriában, illetve kitért röviden a szerbiai helyzetre is.
A WSJ feltette a kérdést, hogy miként oldható fel a Rajna-menti és a Dunától keletre fekvő országok közötti feszültség. A cikkben kiemelték: hatással lesz az EU jövőjére, hogy a francia–német tengely az unió egységét tartja szem előtt az integráció mélyítésekor, pragmatikusan szemet hunyva a jogállamisági aggályok felett, vagy megpróbálja az integráció következő szakaszát az euróövezet oszlopos tagjaira szabni, amelyekben nem vonhatók kétségbe az alapértékek. Mint írták, utóbbi lehetőség azzal a kockázattal jár, hogy másodrendű tagállamokká válnak a közép- és kelet-európai országok.
