A közlemény tájékoztatása szerint az ET alkotmányjogi szakértőkből álló testülete pénteki ülésén, amelynek napirendjén szerepelt az állásfoglalás elfogadása, Trócsányi László igazságügyi miniszter a szabályozás indokoltságát európai kontextusba is helyezve hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára fontos az együttműködés az Európa Tanács szerveivel.
Emlékeztettek, hogy az együttműködés szellemében Trócsányi László a törvényjavaslatról április 24-én személyesen tájékoztatta Thorbjorn Jaglandot, az ET főtitkárát, és a Kecsmár Krisztián államtitkár által vezetett szakértői delegáció május 5-én egyeztetést folytatott a főtitkárság jogi szakértőivel. A kormány javasolta az Országgyűlésnek, hogy a törvényjavaslat parlamenti elfogadására csak a Velencei Bizottság előzetes véleményének beérkezését követően kerüljön sor annak érdekében, hogy a testület javaslatait az Országgyűlés törvényalkotási bizottságában megvitathassák.
A június 2-án ismertté vált előzetes vélemény konklúziójában megfogalmazott konkrét jogi tartalmat érintő javaslatok többségét – ötből hármat – az Országgyűlés elfogadta. A két el nem fogadott javaslat elutasításának indokairól Trócsányi László tájékoztatta a Velencei Bizottságot – írták.
A minisztérium a közleményben hangsúlyozta, hogy a kormány fontosnak tartja az együttműködést a Velencei Bizottsággal, ezért az Igazságügyi Minisztérium értetlenségét fejezi ki amiatt, hogy a testület – annak ellenére, hogy javaslatai többségét az Országgyűlés elfogadta – politikai feltételezéseken alapuló kritikákkal egészítette ki végső véleményét. Trócsányi László, aki maga is hosszú éveken át az ET-testület tagja volt, a vitában kiemelte, hogy az ilyen eljárás nem könnyíti meg a kormány együttműködését a Velencei Bizottsággal – olvasható a közleményben.
Azt is írták: a tárca furcsának tartja, hogy a Velencei Bizottság honlapján a jelen törvénnyel kapcsolatos sajtóközlemény végén már egy másik, közelgő véleményére hívja fel a figyelmet. E szerint még ebben a hónapban delegációt küldenek Magyarországra, amely találkozni kíván a Central European University, nem kormányzati szervezetek (ngo), valamint a kormányzat képviselőivel. A tervek szerint a küldöttség a megbeszéléseket követően véleményt készít arról a törvényről „amely lehetővé teheti a Soros György által alapított egyetem októberi bezárását” – olvasható a közleményben. Az Igazságügyi Minisztérium ehhez a „minden jogi alaposságot nélkülöző” tájékoztatáshoz nem kíván kommentárt fűzni, azt ugyanakkor megjegyzi, hogy a közlemény e megállapítását prejudikációnak tekinti – közölte a minisztérium.
A Velencei Bizottság pénteken tette közzé végleges véleményét a civil szervezeteket érintő, a múlt hét elején elfogadott magyar törvénnyel kapcsolatban: ebben megállapítják, hogy a módosítások ellenére továbbra is aggályos a külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezetekre vonatkozó magyar szabályozás, amely csak részben felel meg a bizottság korábban megfogalmazott, előzetes véleményében rögzített fő ajánlásoknak.
