Emellett ugyancsak érdemes a különféle középiskola-típusok betöltöttségét megvizsgálni. Míg a 2010/2011-es tanévben a nyolcosztályos gimnáziumok betöltöttsége 90,4 százalékos volt, ez az idén ősszel induló tanévben már 94,7 százalék, míg a hatosztályosoknál 86,8-ről 91,1 százalékra nőtt. Ugyanakkor a 4-5 évfolyamos gimnáziumok betöltöttsége az elmúlt hét évben 5,4 százalékkal csökkent, összesen 72,7 százalékra.
Ami a szakgimnáziumokat illeti, ott kifejezetten drámai a betöltöttségi arány csökkenése. Míg hét évvel ezelőtt a kapacitás 72 százaléka volt kihasználva, ez az idei évre 55 százalékra apadt. Utóbbi azt jelenti: országszerte közel 24 700 férőhely maradt üresen. A helyzet a szakközépiskolákban még rosszabb: a betöltöttség már a 36 százalékot sem éri el, így több mint 33 600 diák számára lenne még hely.
A gimnáziumok „rendkívül erős elszívó hatását” pár napja Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is említette. Arról beszélt, óriási hiba, hogy a „polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat”. Ezt azzal magyarázta, van olyan vidéki gimnázium, ahol 2,5-es tanulmányi átlaggal indítottak első osztályt. Ez pedig szerinte „kiszúrás” a gyerekkel, mert nem tud továbbtanulni, „kiszúrás” a családdal, mert olyat tanul a gyerek, aminek nincs piaci kereslete, és „kiszúrás” a gazdasággal, mert nincs elegendő munkaerő.
Bár nem tudni, hogy a kormány osztja-e Parragh László álláspontját az esetleges gimnáziumbezárásról, de annyi biztos: Palkovics László oktatási államtitkár korábban arról beszélt, az is elképzelhető, hogy az új nemzeti alaptanterv bevezetésével párhuzamosan, 2019-től felmenő rendszerben kötelezővé tennék a középiskolai felvételit. A kötelező felvételi ötletét pedig már korábban is bedobta a kormány: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015 őszén azt mondta, a gimnáziumok színvonalának növelése miatt szükség lehet rá. Ugyanakkor kérdéses, hogy a kormány egy ennyire kényes, a középosztályt is erősen érintő ügyben mer-e lépni a 2018-as választás előtt.
