Hiába reméltek több diákot a szakképzésben

Idén is férőhelyek tízezrei maradtak üresen a szakgimnáziumokban, míg az elit iskolák szinte teljesen megteltek.

Mélyponton vannak a szakgimnáziumok úgynevezett betöltöttségi adatai. Ezzel szemben még soha annyi férőhelyet nem sikerült feltölteni az elit intézményként számon tartott 6 és 8 évfolyamos gimnáziumoknak az elmúlt hét évben, mint idén az általános felvételi eljárás után. Mindez az Oktatási Hivatal lapunk által összesített legfrissebb adataiból derül ki. Az eredmény nem meglepő, hiszen mint korábban beszámoltunk róla, 2017-ben rekordmennyiségű diák írt felvételit az intézményekbe.

Így egyelőre úgy látszik, hiába alakították át tavaly ősszel a szakképzés rendszerét, ezzel sem sikerült diákok tömegeit odacsábítani. Mint emlékezetes, a kormány többek közt azzal kívánta növelni a szakképzés vonzerejét, hogy a szakközépiskolát szakgimnáziummá, a szakiskolát szakközépiskolává, míg a speciális szakiskolákat szakiskola és készségfejlesztő iskolává nevezték át. Ezzel párhuzamosan a szakgimnáziumban megnövelték a szakmai tanórák számát, míg a közismeretiekét csökkentették. Emellett a természettudományos tárgyak összevonásának eredményeként komplex természettudományos tantárgyat vezettek be. E lépések ellen tiltakoztak a pedagógus-szakszervezetek, és a Nemzeti Pedagóguskar is azt kérte, halasszák el egy évvel a bevezetést, de a kormány nem vette figyelembe a kérést.

Az átalakítások egyelőre nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, legalábbis a most ősszel kezdődő tanévben egészen biztosan nem sikerült diákok tömegeit a szakképzésbe terelni. A statisztikai adatokon is jól látszik: a múlt évhez hasonlóan tovább nőtt a gimnáziumi képzést választók aránya. Bár demográfiai okok miatt folyamatosan csökken a gyermeklétszám, mindhárom gimnáziumtípusban több tanuló fogja megkezdeni tanulmányait idén ősszel, mint tavaly. Ez a szakgimnáziumokról és szakközépiskolákról viszont már nem mondható el, egyedül a szakiskolákba érkezett nyolcvannal több diák. A számok nyelvén ez azt jelenti: több mint 36 500 diák lesz gimnazista szeptembertől – ezernél is nagyobb a „bővülés” az előző évihez képest –, míg a szakképzést a tavalyinál mintegy 1500 tanulóval kevesebben, összesen 50 450-en kezdik meg.

Emellett ugyancsak érdemes a különféle középiskola-típusok betöltöttségét megvizsgálni. Míg a 2010/2011-es tanévben a nyolcosztályos gimnáziumok betöltöttsége 90,4 százalékos volt, ez az idén ősszel induló tanévben már 94,7 százalék, míg a hatosztályosoknál 86,8-ről 91,1 százalékra nőtt. Ugyanakkor a 4-5 évfolyamos gimnáziumok betöltöttsége az elmúlt hét évben 5,4 százalékkal csökkent, összesen 72,7 százalékra.

Ami a szakgimnáziumokat illeti, ott kifejezetten drámai a betöltöttségi arány csökkenése. Míg hét évvel ezelőtt a kapacitás 72 százaléka volt kihasználva, ez az idei évre 55 százalékra apadt. Utóbbi azt jelenti: országszerte közel 24 700 férőhely maradt üresen. A helyzet a szakközépiskolákban még rosszabb: a betöltöttség már a 36 százalékot sem éri el, így több mint 33 600 diák számára lenne még hely.

A gimnáziumok „rendkívül erős elszívó hatását” pár napja Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is említette. Arról beszélt, óriási hiba, hogy a „polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat”. Ezt azzal magyarázta, van olyan vidéki gimnázium, ahol 2,5-es tanulmányi átlaggal indítottak első osztályt. Ez pedig szerinte „kiszúrás” a gyerekkel, mert nem tud továbbtanulni, „kiszúrás” a családdal, mert olyat tanul a gyerek, aminek nincs piaci kereslete, és „kiszúrás” a gazdasággal, mert nincs elegendő munkaerő.

Bár nem tudni, hogy a kormány osztja-e Parragh László álláspontját az esetleges gimnáziumbezárásról, de annyi biztos: Palkovics László oktatási államtitkár korábban arról beszélt, az is elképzelhető, hogy az új nemzeti alaptanterv bevezetésével párhuzamosan, 2019-től felmenő rendszerben kötelezővé tennék a középiskolai felvételit. A kötelező felvételi ötletét pedig már korábban is bedobta a kormány: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015 őszén azt mondta, a gimnáziumok színvonalának növelése miatt szükség lehet rá. Ugyanakkor kérdéses, hogy a kormány egy ennyire kényes, a középosztályt is erősen érintő ügyben mer-e lépni a 2018-as választás előtt.

A kötelező középiskolai felvételi potenciális bevezetése mellett az sem kizárt, hogy a szakképzésbeli átalakítások sem zárultak le. Ugyanis Pölöskei Gáborné, a szakképzésért és felnőttképzését felelős helyettes államtitkár arról beszélt egy áprilisi szakmai konferencián, hogy „van még a szakgimnáziumi rendszeren mit finomítani”, „még gyúrni kell, hogy jól működjön”, és sokáig ezzel nem is lehet várni.