A szakgimnazisták között az informatikai, a szakközépiskolások között pedig a vendéglátás–turisztikai képzések voltak a legkeresettebbek az idei középiskolai felvételin – derült ki az Oktatási Hivatal lapunk által megismert adataiból. Körülbelül 32 ezer tanuló fogja megkezdeni szakgimnáziumi (korábbi nevén: szakközépiskola) tanulmányait az idén ősszel kezdődő tanévben; közülük több mint 5200-an választották az informatikai szakmacsoportot. Emellett ugyancsak népszerűek a közgazdasági képzések, ahova 2900 diákot vettek fel, illetve a vendéglátás–turisztika is, ahol 2700-an fognak tanulni. (Utóbbi a szakgimnáziumi és a szakközépiskolai rendszerben is meglévő képzés.)
– Örvendetes, hogy nő az informatikusok száma, ám még mindig jelentős a szakemberhiány – kommentálta lapunknak az informatika szakgimnáziumi népszerűségét Bozsonyi Károly, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) oktatási igazgatója. Mint elmondta, a szervezet két évvel ezelőtti kutatása szerint 22 ezer informatikus hiányzik a munkaerőpiacról, és ez a szám évente mintegy 2-3 ezer fővel nő. Bár az adatok nem a szakmunkás, hanem a felsőfokú végzettségű informatikusokra vonatkoznak, az alsóbb végzettségi szinteken is óriási a hiány. Kérdésünkre, hogy akkor az informatika a kormányzati besorolás szerint miért nem minősül hiányszakmának, úgy válaszolt: ezt a hiányszakmákat meghatározó jelenlegi, tökéletlen mechanizmus okozza. Ám Bozsonyi Károly szerint a kormányzat részéről van fogadókészség arra, hogy változtassanak, így már egy-két éven belül rugalmasabbá válhat az eljárás.
Az IVSZ oktatási igazgatója elmondta: az informatikusszakma előtt álló legnagyobb kihívás, hogy a felsőfokú végzettségű szakemberek száma emelkedjen. Ennek érdekében a szövetség több intézményi szereplővel együtt kezdeményezte, vezessenek be új, jóval gyakorlatiasabb képzési formát a felsőoktatásban, amely megfelelne a bolognai rendszer előtti üzemmérnöki szintnek. Az új képzés engedélyeztetése már zajlik, így akár a 2018/2019-es tanévtől jelentkezhetnek rá a diákok. Ami a szakközépiskolákat (korábbi nevén: szakiskola) illeti, esetükben a vendéglátás–turisztika szakmacsoport vezeti a népszerűségi toplistát. Az idén felvett több mint 18 800 diák közel harmada, több mint 5400 tanuló kezdi el az ehhez a szakmacsoporthoz köthető képzéseket. Ezen belül is a legtöbb diák szakácsnak készül, amit a cukrász-, majd a pincérképzés követ.
– Biztatók a számok, de akár kétszer ennyi tanulóra is szükség volna – nyilatkozta lapunknak a szakközépiskolai adatokról Bándoli Attila, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének alelnöke. Elmondta, bár ma Magyarországon minden területen van valamilyen mértékű munkaerőhiány, de miután a vendéglátás-turisztikához kötődő szakmákban a nyelvismeret alapkövetelmény, ennek birtokában még könnyebben mennek külföldre a fiatalok. A szakemberhiányt az is okozza, hogy a szakmunkáspálya nem annyira vonzó jövőkép a magyar fiatalok számára. – Tény, hogy ma a családok nem szívesen küldik szakképzésbe a gyerekeiket. Ugyanakkor bízom benne, hogy ez a tendencia a nemrégiben bevezetett új szakgimnáziumi és szakközépiskolai rendszerrel megfordul; már vannak arra jelek, hogy érdeklődőbb, motiváltabb fiatalok fognak a munkaerőpiacra lépni – mondta.
Bándoli Attila szerint azzal lehetne további tanulókat vonzani a vendéglátás-turisztika ágazatába, ha növelnék ennek társadalmi elismertségét. Pozitív változásként értékelte például, hogy az elmúlt években divattá vált a gasztronómia, egyre nagyobb figyelmet kap a szakácsszakma a médiában, már sztárszakácsokat is látni a tévéműsorokban. – Ez azt a jó üzenetet küldi a fiataloknak, hogy ha a pályára lépnek, ők is tudnak önálló egzisztenciát teremteni – tette hozzá.
