Szerdán délelőtt 10 órakor kezdődik az Országgyűlés ülése, amelyen kilenc nemzetközi szerződés rutinszerű kihirdetése után dönthetnek az úgynevezett burkolt pártfinanszírozás megakadályozásáról szóló fideszes törvényjavaslatról, ismertebb nevén a plakáttörvényről. Mivel a választási eljárásról szóló törvény kétharmados többséget igényel, az ellenzéknek – ha fegyelmezetten szavaz mindenki – lehetősége van megakadályozni a javaslat elfogadását.
A Fidesz bukására jelenleg van is esély, hiszen az ATV.hu körkérdésére mindenki, a független képviselők is azt ígérték, hogy részt vesznek a szavazáson, és nemmel voksolnak majd.
Ez érdekükben is áll, hiszen a Halász János és Kósa Lajos fideszes képviselők által benyújtott, általuk csak lex csicska néven emlegetett javaslat nagyon megnehezítené, hogy plakátkampányokkal győzködjék a választókat a saját igazukról. A javaslat egyértelműen a Jobbik „Ti dolgoztok, ők lopnak” kampányára reagált, ahogy az adóhatóság is, amely hétfőn emiatt szállt ki a lapunkkal azonos tulajdonosi körhöz tartozó plakátcég, a Mahir Cityposter Kft. irodájába.
Az eredeti javaslat előírta volna, hogy a hivatalos kampányidőszakon kívül – ez 50 nappal a szavazás előtt kezdődik – csak a „piacon kialakult, a választási kampányidőszakon kívüli időszakban szokásos piaci áron” lehetne párt érdekében, illetve „a választói akarat befolyásolására” plakátokat kihelyezni. Az ennél olcsóbban adott plakáthelyek árát „jogellenesen szerzett vagyoni előnynek” minősítenék, amelyet be kellene fizetni a költségvetésnek.
A kampányidőszakban ugyanakkor a fideszes képviselők hasonló rendszert vezetnének be, mint ami az újságokra vonatkozik: a plakáthelyeket birtokló cégeknek közzé kellene tenniük az árlistájukat, és mindenkinek ezen az áron kellene adniuk a felületet, majd az Állami Számvevőszéknél bejelenteni, kinek és mennyiért adták ki a helyeket. 2013-ban, a választási eljárási törvény születésekor még az ellenzék szorgalmazott egy hasonló szabályozást, de akkor a Fidesz leseperte az asztalról.
Mivel a kormánypártoknak nincs kétharmados többségük, megpróbálták rávenni az LMP ötfős frakcióját, hogy támogassa a javaslatot. Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke azt ígérte, hogy cserébe támogatni fogják a legkisebb ellenzéki párt módosítóit, és a pártok, illetve a kormány számára is megtiltanák a plakátolást. Ez azonban nem történt meg, hiszen a törvényalkotási bizottság által beadott összegző módosító indítvány másról szól, mint az eredeti LMP-s javaslat.
Az LMP egyik módosítója ugyanis nemcsak a plakátolást korlátozná, de megtiltaná, hogy az államháztartásból költsenek reklámra és egyéb fizetett kommunikációra, kivéve, ha az „a címzettek számára jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható segítséget nyújt”. Kifejezetten tilos lenne ugyanakkor választáson vagy népszavazáson hozott döntés befolyásolása, pártok támogatása és az állami, önkormányzati szervek önfényezése.
Ehhez képest a kormánypárti módosító csak annyiban engedne, hogy kampányidőszakon kívül tilos lenne „párt vagy a kormány érdekében vagy egyébként a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére alkalmas, politikai üzenetet közvetítő” plakát kiragasztása. Vagyis kampányidőszakban plakátolhatna a kormány is, illetve élhetne minden más propagandaeszközzel, például tévé- és újsághirdetésekkel is. A rendelkezés betartását ráadásul a kormányhivatalok ellenőriznék, és elég nehéz elképzelni, hogy megbírságolják a kormány plakátjait közzétevő cégeket.
