– Maradunk Pest megye. A képviselők egyhangúlag döntöttek: nem változik a megye neve – közölték a hírt a Pest megyei önkormányzat honlapján.
Ismeretes, a Miniszterelnökség kezdeményezte Pest megye nevének Pest-Pilisre változtatását, mivel az előbbi „nem tükrözi teljesen a történelmi Magyarország vármegyéinek az ország mai területén meglévő örökségét”.
Az önkormányzat honlapja szerint a közgyűlés az előterjesztésről április végén nem szavazott, hanem arra kérte a Miniszterelnökséget, hogy készítsen hatástanulmányt a névváltoztatás pénzügyi költségeiről, „a közigazgatási és egyéb szervezetek átnevezésével kapcsolatos feladatok mértékéről, a közhiteles nyilvántartások módosításával kapcsolatos feladatokról, valamint a névváltoztatás egyéb társadalmi-gazdasági hatásairól”. A hatástanulmány azonban nem készült el.
A megyei önkormányzat ugyanakkor felkérte a Pest Megyei Levéltárat, hogy történelmi szempontból vizsgálja meg a megye nevének változását.
A levéltár az 1949 előtti országos és helyi lapok, az országgyűlési (felsőházi, főrendi házi, képviselőházi, nemzetgyűlési) naplók digitálisan elérhető változata alapján megállapította, hogy a köznyelvben a hivatalosan elfogadott Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyenév helyett az egyszerűbb Pest megye elnevezést használták, a hivatalos nyelvben értelemszerűen a hosszabb névváltozatot, bár ott sem minden esetben.
Az Országos Széchényi Könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ingyenesen hozzáférhető, 1949. december 31. előtti számaiban 9864 esetben említik meg teljes egészében kiírva Pest-Pilis-Solt(-Kiskun) vármegyét, és 28 097 helyen szerepel a Pest (vár)megye alak, a hivatalos közlönyökben 14 412 esetben a hosszabb és 2155 esetben a rövidebb névváltozat fordul elő.
Mindezeket figyelembe véve a közgyűlés végül nem támogatta a megye névváltozását.
