Annyira kevés a szakember a magyar egészségügyben, hogy a 2013-as kormányrendelet óta közel 5400 nyugdíjaskorú dolgozó, orvos, ápoló kért mentességet a „munka vagy nyugdíj” szabály alól – írja a Magyar Idők a Miniszterelnökség tájékoztatása alapján.
A kérelmek döntő többségét, ötezret meghaladó beadványt támogatott a kormány, és alig valamivel több, mint háromszáz az elutasított továbbfoglalkoztatási igények száma.
A lap szerint a szakemberhiánnyal küzdő és sok idős dolgozót foglalkoztató egészségügyet különösen érzékenyen érintette az a négy évvel ezelőtti kormányrendelet, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elérő közalkalmazottaknak választaniuk kell a nyugdíj és a munka között. Ezért a kórházak, szakrendelők lehetőséget kaptak, hogy egyéni mentességet kérjenek az orvosoknak és a nővéreknek. A Magyar Idők információi szerint az orvosok esetében 100 százalékos a továbbfoglalkoztatás.
Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara alelnöke óriási problémának tartja, hogy nem vették ki az ágazat egészét a kényszernyugdíjazási szabály alól. A szakdolgozóknál okafogyottá vált szerinte az intézkedés, mert egyre nagyobb a munkaerőhiány, és a fiatalok sem választják tömegével az egészségügyet, miközben még munkaképes és dolgozni akaró ápolók, műtősnők, asszisztensek hagyják el kizárólag a jogszabály miatt az állami egészségügyet.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelező nyugdíjazás alóli mentesség egyáltalán nem vonatkozik a szintén egyre nehezebben pótolható gazdasági-műszaki személyzetre, így a lakatosra, festőre, asztalosra. Miközben szakmunkásból legalább akkora a hiány az országban, mint orvosból és ápolóból.
A Magyar Idők úgy tudja, a szaktárcánál is azt szeretnék elérni, hogy a szakrendelői asszisztenseket, illetve a nem egészségügyi végzettségű kórházi, rendelői dolgozókat is visszafoglalkoztathassák az intézmények.
