A kérdések részben a paksi bővítéssel foglalkozó magyar–orosz szerződés felmondására, részben a nemzeti energiastratégia módosítására, a megújuló energiák előtérbe helyezésére irányultak.
A négy népszavazási kérdésből kettőt Szél Bernadett, az LMP társelnök-frakcióvezetője, egyet Ungár Péter, az LMP országos elnökségi tagja, egyet pedig Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője nyújtott be, valamennyien magánszemélyként.
Szél Bernadett egyik kérdése az volt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés olyan új energiastratégiát fogadjon el, amely minden más energiatermelési megoldáshoz képest elsőbbséget ad a megújuló energiának?” A társelnök-frakcióvezető másik kérdése pedig így szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány éljen a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló szerződésben foglalt jogszerű felmondás lehetőségével?”
Ungár Péter kérdése: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben rögzítse, hogy a megújuló energia lakossági használata minden más energiaforrást megelőzzön?” Jávor Benedek kérdése pedig úgy szólt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Nemzeti Energiastratégiát, hogy az a megújuló energiaforrások hasznosítását és az energiahatékonyság javítását előnyben részesítse az atomenergia alkalmazásával szemben?”
A Nemzeti Választási Bizottság április 4-én tagadta meg a népszavazási kérdések hitelesítését, a négy kérdés fellebbezések folytán került a Kúria elé, ahol kedden, illetve szerdán hoztak döntést.
A Kúria négy határozatával helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság korábbi döntéseit az egyértelműség követelményére, illetve arra hivatkozva, hogy a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség tiltott népszavazási tárgy.
