Forronganak az alacsony ösztöndíjak miatt a felsőoktatásban tanuló diákok

A hallgatók tárgyalnának az emelésről, de tüntetni is készek.

Ugyancsak negatív folyamatként jellemezte, hogy jelentős mértékben növekedett a családok anyagi hozzájárulásának aránya a fiatalok tanulmányaihoz. Például a szervezet 2007-es adatai szerint a diákok 58 százalékát támogatták szülei havonta, ám ez 2015-re 74 százalékra nőtt. Ez pedig Gulyás szerint tovább erősíti a felsőoktatás szelektív jellegét. Hozzátette azt is: már most is látni, hogy egyre kevesebb a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű diák a felsőoktatásban. „Ha az ellátórendszer azt az üzenetet küldi, hogy bizonytalanság van, nincsenek meg a felsőoktatásba való bekerülésükhöz és bennmaradásukhoz szükséges erőforrások, akkor egyre többen maradnak távol a diplomaszerzéstől” – fogalmazott.

Ennek fényében különösen tanulságos a HÖOK egy másik, szintén 2015-ös felmérése, amelyben a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatókat kérdezték megélhetésükről. A lesújtó eredmény szerint a megkérdezettek közel 42 százaléka arról számolt be: hónapról hónapra anyagi gondok és nélkülözések közepette él. További 41,5 százalék pedig azt jelezte: éppen csak hogy kijön a jövedelmeiből. Sőt, ha a teljes felsőoktatásban részt vevő diákok számához hasonlítjuk a hátrányos helyzetűek jövedelmét, azt is láthatjuk: életszínvonaluk jelentősen eltér gazdagabb vagy akár csak átlagos helyzetű társaikétól. Többet kell költeniük utazásra, lakhatásra és étkezésre, míg kevesebbet tudnak fordítani kulturális kikapcsolódásra és szórakozásra.

A HÖOK egyébként nem csak az ösztöndíjakkal nincs kibékülve, hanem a hallgatóknak lakhatást nyújtó kollégiumi rendszerrel sem. Bár üdvözölték, hogy a kormány tavaly Országos kollégiumfejlesztési stratégiát fogadott el, úgy vélik, ez felülvizsgálatra szorul.

Gulyás elmondta, két héttel ezelőtt kiadott közleményük után megkereste őket az oktatási államtitkárság, így most arra számít, hogy tárgyalássorozat kezdődik a HÖOK és a kormány közt. „Ha nem, akkor az érdekképviselet ennek megfelelően fog eljárni. Sokan vagyunk, kreatívak vagyunk” – jegyezte meg. Kérdésünkre, hogy a HÖOK kész lenne-e akár tüntetésre is, ha nem rendeződik a hallgatók helyzete, igennel válaszolt, de hangsúlyozta, hogy elsősorban tárgyalásos úton akarnak megoldást találni.

Nagy kérdés, hogy a hallgatók milyen eredményeket tudnak majd elérni az esetleges tárgyalásokon. Ugyanis mint lapunk beszámolt róla, múlt héten jelent meg a kormányzat 2020-ig szóló felsőoktatási stratégiai cselekvési terve. Ebben viszont nem találni a HÖOK által szorgalmazotthoz hasonló átfogó elképzelést sem az ösztöndíjak reformjáról, sem pedig az arra fordított összegek érdemi növeléséről.