A korábbi évekből kiindulva vélhetően ezúttal is programadó beszéddel készül Orbán Viktor a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor nagyszínpadán. A kormányfő ezúttal a „Közép-Európa a biztos pont!?” címet adta szombati beszédének, így várhatóan az Európai Unió és benne a visegrádi négyek szerepe képezheti majd az általa elmondottak gerincét, de nehezen képzelhető el, hogy a migráció, illetve ezen keresztül Soros György személye ne kerülne szóba. Orbán Viktor tusványosi beszédeit évről évre nagy várakozás övezi, hiszen a kormányfő látszólag tudatosan ezt a rendezvényt választotta a rendszerét megalapozó programadó előadások helyszínéül. Eddig a legnagyobb vitákat 2014-es előadása gerjesztette, amikor nem sokkal az újabb fideszes kétharmadot eredményező választás után – mintegy megideologizálva harmadik kormányzati ciklusa döntéseit – az illiberális demokráciákról beszélt.
A miniszterelnök péntek reggel – az állami rádiónak adott szokásos interjújában – lényegében továbbra is fenntartotta ezt az elképzelését.
Véleménye szerint azt lehetett ugyan gondolni, hogy a szavaira egy liberális ellentámadás bontakozik ki, de ennek – mint mondta – a jelentőségét nem becsülné túl.
A migráció kérdése ezúttal is központi téma volt, Orbán Viktor hosszan ecsetelte álláspontját, hogy a migrációval szemben a nemzetállamoknak önállóan kell védekezniük. – Az a nemzet, amely nem tudja megvédeni az érdekeit, az a nemzet nincsen, vagy ha még most van is, el fog tűnni – fogalmazott. Szerinte nincs szükség közös európai menekültpolitikára vagy menekültügynökségre, mert abból csak „káosz, baj és szenvedés lesz”, vagyis nem szabad várni Brüsszelre. A miniszterelnök kitért arra is, hogy a visegrádi négyek kifejezték csatlakozási szándékukat a német és olasz néppárti belügyminiszterek javaslatához, hogy Líbiában kell megállítani a bevándorlást. Arra a felvetésére, hogy a szétszabdalt észak-afrikai ország egyik kormánya nem kér az uniós segítségből, Orbán Viktor miniszterelnök azt felelte: ott katonai akciókat kell végrehajtani.
Tusnádfürdőn egyébként napok óta zajlanak a programok, a kormánypárti politikusok egymást váltják a különféle panelbeszélgetéseken. Tegnap például Kósa Lajos, a Fidesz, és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője értekezett a tavasszal esedékes választásról. Érdekesség, hogy már nem először hangzik el vezető kormánypárti politikustól az, hogy akár veszíthetnek is. Kósa Lajos fogalmazott úgy, hogy nekik nagyon fontos a választás, de ha nem nyernek, akkor sincs világvége, akkor majd ellenzékből képviselik a politikájukat. Azt is hozzátette, hogy a demokrácia normál üzeme, hogy időnként leváltják a kormányokat. Mindenesetre nagyon kemény és brutális választásra készülnek, mert a mostani ellenzéki pártok szerinte élet-halál harcnak tekintik a választást. Kósa Lajos szerint, ha az MSZP nem győz, mindenkinek nyilvánvalóvá válik, hogy a baloldalra ebben a formában nincs szükség. A Jobbikot nem tartotta kormányképesnek, és az LMP esetében is élet-halál harcról beszélt, mert számukra az a kérdés, hogy bejutnak-e egyáltalán a parlamentbe.
A választás mellett természetesen az illegális bevándorlással kapcsolatban is voltak már megszólalások. Az Index.hu tudósítása szerint Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója egyebek között azt fejtegette, hogy „azok az elképzelések, miszerint Szíriából jönnek menekültek, bánatos szemű kisgyerekek és asszonyok voltak a videón a televízióban, ebből egy szó sem igaz”. Később Bakondi György feltette a kérdést, hogy vajon ki indította el ezt a folyamatot, mert szavai szerint az nagyon valószínűtlen, hogy Nigerben felébred egy fiú, és úgy gondolja, hogy elmegy Európába, mert az a bőség hazája.
Értelemszerűen a határon túli magyarság kérdése is hangsúlyos szerepet kapott, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke például – Orbán Viktor szavazásra buzdító levele mellett – szót emelt a mozgósítás érdekében. Beszélt arról is, hogy benne van a képletben, hogy olyanok is Orbán Viktor seggnyalójának nevezik, akik maguk is indulnak a magyar kormány által kiírt pályázatokon. Szerinte a kormány szomszédságpolitikájának is tulajdonítható, hogy Szerbiával jó a viszony, a szerbiai magyarok a társadalom megbecsült tagjai. Ennek megtartásához azonban nem elegendők a bekiabálások, ott kell ülni az asztalnál a döntésekkor – tette hozzá.
