Ígéretének megfelelően ezúttal megjelent a Központi Nyomozó Főügyészségen a jobbikos Kovács Béla, ahol délelőtt kilenc órától kezdődően csaknem négy órán keresztül zajlott a kihallgatása. Az európai parlamenti képviselőt néhány gyakornok szabálytalan foglalkoztatása miatt kérdezték, a három évvel ezelőtt kirobbant „kémügy” most nem került szóba.
Kovács Béla a kihallgatását megelőzően az ügyészségi épület előtt összegyűlt újságíróknak azt monda, „nem a Holdon, nem a Marson és nem is Abháziában van”, hanem Magyarországon, és együttműködik a hatósággal. Ezzel arra utalt, hogy a legutóbbi – június 23-ai – kihallgatásán azért nem tudott megjelenni, mert Abháziában kórházba került, nemrég pedig a kormánypárti Magyar Idők azt írta, hogy még mindig ott bujkál. Most átadott az ügyészségnek egy orvosi igazolást is, amelyet az Európai Parlament egészségügyi szakemberei állítottak ki, ezzel igyekezett bizonyítani, hogy valóban beteg volt, azért nem tudott a legutóbbi kihallgatásán részt venni. Igaz, korábbi állítása szerint Abháziában vérmérgezéssel kezelték, a mostani, egyébként francia nyelvű dokumentum viszont az ügyészség szerint már tüdőgyulladásról szól. Mindenesetre az ügyészek már vizsgálják a dokumentum hitelességét.
A most szóba került esetről, vagyis a gyakornokok valós vagy nem valós foglalkoztatásáról Kovács Béla, illetve az ügyészség egészen mást mond. Simon Richárd, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője azt közölte, hogy a gyanú szerint a politikus négy gyakornokkal kötött szerződést brüsszeli munkavégzésre, de az érintettek nem jártak a belga fővárosban, nem is végeztek semmilyen munkát. Ezek tehát a gyanú szerint fiktív szerződések. Kovács Béla állítása szerint ugyanakkor mindössze adminisztrációs hibát követett el, mert az által foglalkoztatott gyakornokok esetében nem írta bele a dokumentumokba, hogy nemcsak Brüsszelben tevékenykednek majd, hanem beregszászi és szatmárnémeti képviselői irodájában is. Az Európai Parlament másfél éves vizsgálat után tavaly decemberben már lezárta az ügyet, és mindössze megrovással sújtotta a képviselőt.
Az úgynevezett kémügy esetében semmi új nem hangzott el, az ugyanakkor kiderült, hogy év végéig az ügyészségnek vádat kell emelnie vagy le kell zárnia az eljárást. A jobbikos képviselőt ugyanis 2015 decemberében hallgatták ki gyanúsítottként először, és a szabályok szerint innentől kezdve két év van a nyomozásra.
Kovács Béla megismételte, hogy ő nem kémkedett. Orosz diplomatákkal egészen a mai napig találkozik, de egy európai parlamenti képviselő esetében ezzel kapcsolatban szerinte „semmi különleges nincs”. Ráadásul ő az európai és az orosz parlament között létrejött energetikai bizottság egyik társelnöke is. Arról nem tud, hogy bármelyik orosz diplomata, akivel találkozott, kém lenne, ez ugyanis – mint fogalmazott – senkinek nincs a homlokára írva. Ráadásul szerinte ha a magyar szolgáltatok tudtak arról, hogy ő esetleg egy hírszerzővel fog beszélgetni, figyelmeztetniük kellett volna erre. Kovács arról nem árulhatott el semmit, hogy az ügyészségnek milyen bizonyítékai vannak ellene, hiszen a papírok még hosszú évekre titkosítva vannak.
Összességében a képviselő úgy véli, leginkább az ő érdeke, hogy mihamarabb vége legyen az ügynek. Ha tehát – folytatta – az ügyészek úgy gondolják, hogy van megfelelő mennyiségű bizonyíték ellene, akkor emeljenek vádat, ha viszont nincs, akkor fejezzék be az eljárást. A politikus szerint egyébként „nagyon kevés” ellene a bizonyíték, nem is lenne elegendő egy bírósági perhez, bár ő szívesen tisztázná magát azon a fórumon is.
„Ez egy jó előre kitervelt akciója a Fidesznek nemcsak személyem, hanem az általam képviselt Jobbik ellen, ez számomra egyértelmű” – fogalmazott Kovács Béla.
