Lázár János erőlteti a megyék átnevezését

Csongrád megye nevét már megváltoztatták, de az átkeresztelés Nógrádban is felvetődött.

A kormánypártiak egyébként azzal is indokolták a javaslatot, hogy még él a „csanádi identitás” a térségben, de ennél még furcsább érvelések is elhangoztak. A Délmagyar beszámolója szerint például Ádók János alelnök azt fejtegette, hogy „nincs semmi baj a cs betűk” halmozódásával, nagyon fontos szavaink kezdődnek vele, így a hatalomra emlékeztető császár, a szerelemhez köthető csók vagy az élet kezdetére utaló csecs. A lap információi szerint Lázár János kancelláriaminisztert Blazovich László történészprofesszor kereste meg a módosítás ötletével mint „becsületbeli üggyel”.

A megyék átnevezése egyébként néhány évtizedenként előkerül Magyarországon. Az 1950-es közgazdasági reform óta utoljára 1990-ben történt névváltás, akkor jött létre például Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnok megyéből, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmárból és Győr-Moson-Sopron megye Győr-Sopron megyéből. A történelmi hagyományokra való hivatkozás ugyanakkor szinte a végtelenségig folytatható, Borsod-Abaúj-Zemplén megye például 1950-ig Borsod-Gömör-Abaúj-Zemplén megye volt.

A Pest Megyei Önkormányzat egyébként felkérte a Pest Megyei Levéltárt, hogy történelmi szempontból is vizsgálja meg a megye nevének változását. A levéltár végül azt állapította meg, hogy a meglehetősen hosszú, Pest-Pilis-Solt-Kiskun nevet a köznyelvben szinte senki sem használta, de még a hivatalos iratokban is gyakran előfordult a jóval egyszerűbb Pest megye elnevezés.