Több megyei önkormányzat is levelet kapott a közelmúltban Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől, aki azt kérte, hogy vizsgálják meg a történelmi megyenevek újbóli bevezetésének lehetőségét. A Csongrád megyei önkormányzat rá is bólintott az ötletre, Pest megye nemmel szavazott, de információink szerint Nógrád megye esetében is felmerült a névváltoztatás. Esetükben az új név Nógrád-Hont megye lenne, azonban az ötlet egyelőre nem került a megyei közgyűlés elé, így nem tudni, lesz-e változás.
A megyék átnevezését még áprilisban vetette fel Lázár János, azonban szinte mindenhol hűvösen fogadták az ötletet. Pest megye – amelynek nevét Pest-Pilisre módosították volna – esetében például Szabó István közgyűlési elnök arra kérte a minisztériumot, hogy készítsenek hatástanulmányt, amelyből kiderül, mennyibe kerülne a névváltás. A megalapozó tanulmány azonban nem készült el, a megyei közgyűlés pedig végül le is szavazta az előterjesztést június végén. Pest megye esetében egyébként nemcsak anyagi szempontból lett volna előnytelen az átnevezés, hanem stratégiailag is. Az elmúlt években ugyanis azért küzdöttek, hogy megváltoztassák a megyéről kialakult képet, és az emberek ne úgy tekintsenek Pest megyére, mint az „alvóvárosok gyűjtőhelyére”. Ennek megfelelően a brandépítés eredményei szinte lenullázódtak volna, ha elfogadják az előterjesztést. Arról nem is beszélve, hogy Pest megye 2020-tól önálló régióvá válik, tehát jóval több uniós fejlesztési forráshoz juthat.
Sokkal lelkesebbek voltak viszont Csongrád megyében, ahol a közgyűlés június 30-án el is fogadta azt a javaslatot, amelynek következtében Csongrád-Csanádra változhat az elnevezés. A határozat egyébként önmagában még kevés a hivatalos módosításhoz: a közgyűlés döntését ugyanis még az Országgyűlésnek is jóvá kell hagynia, ez legkorábban szeptemberben lehet esedékes. A megye sajtóosztálya azt közölte lapunkkal, hogy neves történészek véleményét is kikérték, és erre alapozva hozták meg a döntést 13 igen, 1 nem, illetve 1 tartózkodó szavazattal. Az ellenzők már azt sem értették, hogy miért fontos egyáltalán ez az egész. Az MSZP-s Havasi Jánosné szerint például az átnevezésnél sokkal sürgetőbb feladatok is vannak. Néhányan azt is felvetették, hogy mennyibe kerül majd a váltás. Erre vonatkozó kérdéseinkre a megyei sajtóosztálytól sem kaptunk választ, mindössze azt írták, hogy egyszeri kiadásként a bélyegzők, a székhelytáblák, a belső és külső kommunikációs kiadványok, eszközök cseréjének költsége merülhet fel. A pontos költségek valószínűleg megbecsülhetetlenek – erre utal az is, hogy végül nem készült el az erről szóló tanulmány –, de Kakas Béla megyei közgyűlési elnök szerint nem kerülne többe, mint egy utcanév átírása. Abban egyébként igaza lehet, hogy a megye számára ez nem jelentene nagy kiadást, viszont az összes olyan állami szervnek, intézménynek, hivatalnak, szociális intézménynek is váltania kellene, amely a megye nevét is viseli. Ki kellene cserélni az összes közúti táblát, át kellene írni az összes térképet, a tankönyveket, valamint a kisebbségi önkormányzatok, hagyományőrzők és civil szervezetek neveit is. Korábban hasonló, ám sokkal kisebb volumenű átnevezés a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér esetében történt, amikor a Ferihegy nevet dobták el. Úgy tudjuk, ez sem a reptérnek jelentett nagy kiadást, sokkal többe került viszont az útkezelőnek.
A kormánypártiak egyébként azzal is indokolták a javaslatot, hogy még él a „csanádi identitás” a térségben, de ennél még furcsább érvelések is elhangoztak. A Délmagyar beszámolója szerint például Ádók János alelnök azt fejtegette, hogy „nincs semmi baj a cs betűk” halmozódásával, nagyon fontos szavaink kezdődnek vele, így a hatalomra emlékeztető császár, a szerelemhez köthető csók vagy az élet kezdetére utaló csecs. A lap információi szerint Lázár János kancelláriaminisztert Blazovich László történészprofesszor kereste meg a módosítás ötletével mint „becsületbeli üggyel”.
A megyék átnevezése egyébként néhány évtizedenként előkerül Magyarországon. Az 1950-es közgazdasági reform óta utoljára 1990-ben történt névváltás, akkor jött létre például Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnok megyéből, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmárból és Győr-Moson-Sopron megye Győr-Sopron megyéből. A történelmi hagyományokra való hivatkozás ugyanakkor szinte a végtelenségig folytatható, Borsod-Abaúj-Zemplén megye például 1950-ig Borsod-Gömör-Abaúj-Zemplén megye volt.
A Pest Megyei Önkormányzat egyébként felkérte a Pest Megyei Levéltárt, hogy történelmi szempontból is vizsgálja meg a megye nevének változását. A levéltár végül azt állapította meg, hogy a meglehetősen hosszú, Pest-Pilis-Solt-Kiskun nevet a köznyelvben szinte senki sem használta, de még a hivatalos iratokban is gyakran előfordult a jóval egyszerűbb Pest megye elnevezés.
