A közösségszervezési tevékenységük általában azzal a lépéssel kezdődik, hogy a CKA munkatársai interjúznak emberekkel a lakhelyük állapotáról. Ezután fórumot szerveznek az érdeklődőknek, és megtanítják őket arra, hogy kell gyűlést szervezni, párbeszédet folytatni a döntéshozókkal, beadványt készíteni – és legeslegvégső esetben, ha semmi eszköz nem áll rendelkezésre, akár polgári engedetlenséghez folyamodni. Varga Máté azt is elmesélte, milyen sikereket értek el: például, hogy két északkelet-magyarországi város között buszjáratok induljanak, máskor elérték, hogy egy mobiltársaság ne a városban, lakott területen építsen adótornyot (ezzel veszélyeztetve az ott lakók életminőségét és elértéktelenítve ingatlanjaikat). Kiemelte: a céljuk, hogy az így megszervezett közösségek önállóak legyenek, egyedül tudják képviselni az érdekeiket.
A CKA másik fő tevékenysége, hogy szövetkezeteket, közösségi vállalkozásokat támogatnak. A helyi szociális szövetkezet üzemelteti a Civil Kollégium épületét, amely egyben a helyi közösség háza, és egy kisebb zöldségeskertet is gondoznak az épület mögött. „Emellett terveinkben szerepel, hogy elindítsuk a közösségi vállalkozások iskoláját” – mondta Varga Máté.
A tábor egyik záró beszélgetésén bemutatkozott a Nyílt Társadalom Alapítvány egyik munkatársa, Nizák Péter is, az OSIF közép-európai programjának vezetője. A Hír TV megtudta, hogy a polgári engedetlenségi képzést nem támogatta az OSIF, már csak azért sem, mert azt A Város Mindenkié nevű csoport szervezte, akik bejegyzett formában nem is léteznek, az OSIF-pályázatokon pedig anélkül nem lehet részt venni. Cáfolta azt is, hogy ő főnöke lenne bárkinek is a jelenlevők közül. „A CKA-val vagyunk jogviszonyban, szerződést kötöttünk velük, ebben benne van, hogy a közösségszervező programjaikat támogatjuk. Egyébként nem tudunk beleszólni abba, hogy mit csinálnak ők, abba pláne nem, hogy az általuk megszervezett közösségek mit csinálnak” – fogalmazott.
