Az elmúlt hetekben arról beszéltek kormánypárti politikusok és a hozzájuk kapcsolódó média, hogy ősszel erőszakos zavargások várhatók, ezeket pedig Soros György és az általa támogatott civil szervezetek szerveznék meg. Ebbe a narratívába nemrég beemelték a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) „kunbábonyi kiképzőtáborát” is: a Magyar Idők cikkének nyomán végigsöpört az állami-kormányzati médián, hogy a kunsági tanyán már tavaly óta képeznek embereket középületek elfoglalására, a rendőrség provokálására veterán rendbontók segítségével – idézi fel a Hír TV.
Éppen ezért a hírcsatorna újságírói ellátogattak a CKA aktuális képzésére. Az ott készült riport szerint az úgynevezett polgári részvételi egyetem a CKA állandó rendezvénye, a táborban külföldi aktivisták tartanak képzést a résztvevőknek. A programfüzetből kiderült, hogy a négynapos tábor fő témája a helyi közösségek szervezése, érdekvédelme. A programot a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatta, a Soros-féle intézet egyik munkatársa maga is részt vett az eseményen – teszik hozzá.
Varga Máté, a CKA elnöke a Hír TV-nek elmondta, hogy már 1994 óta foglalkoznak közösségfejlesztéssel és közösségi, civil képzésekkel, majd 2010 óta a közösségszervezés a fő tevékenységük, utóbbi egyik fő támogatója jelenleg az Open Society Initiative for Europe (OSIFE). „Eredetileg inkább közösségfejlesztéssel foglalkoztunk, de hamar be kellett látnunk, hogy ez túl sokszor ütközik ellenállásba” – jelentette ki. „A közösségszervezés azt jelenti, hogy egy-egy település vagy kerület lakóit szervezzük össze, a helyi döntéshozóktól függetlenül. Ha ez jól sikerül, és ha szükséges, az érdekeiket is képesek lehetnek az emberek közösen, összefogásban érvényesíteni.”
Gyakran szerveznek például lakossági fórumokat; előfordult, hogy önkormányzat is kérte a szervezet segítségét, mert sok EU-s projektnél előírás, hogy az előkészítő fázisban társadalmi egyeztetést kell folytatni. De amikor elhangzottak kritikák az állampolgárok részéről, a döntéshozók jellemző reakciója a felháborodás volt, és leginkább fenyegetve érezték magukat. „Pedig szerintem az a normális, ha a lakosság is részt vesz egy döntéshozatalban. Egy olyan hatalom, amely erőből vinné át a céljait, ezt persze könnyen érezheti fenyegetésnek” – mondta Varga Máté.
A közösségszervezési tevékenységük általában azzal a lépéssel kezdődik, hogy a CKA munkatársai interjúznak emberekkel a lakhelyük állapotáról. Ezután fórumot szerveznek az érdeklődőknek, és megtanítják őket arra, hogy kell gyűlést szervezni, párbeszédet folytatni a döntéshozókkal, beadványt készíteni – és legeslegvégső esetben, ha semmi eszköz nem áll rendelkezésre, akár polgári engedetlenséghez folyamodni. Varga Máté azt is elmesélte, milyen sikereket értek el: például, hogy két északkelet-magyarországi város között buszjáratok induljanak, máskor elérték, hogy egy mobiltársaság ne a városban, lakott területen építsen adótornyot (ezzel veszélyeztetve az ott lakók életminőségét és elértéktelenítve ingatlanjaikat). Kiemelte: a céljuk, hogy az így megszervezett közösségek önállóak legyenek, egyedül tudják képviselni az érdekeiket.
A CKA másik fő tevékenysége, hogy szövetkezeteket, közösségi vállalkozásokat támogatnak. A helyi szociális szövetkezet üzemelteti a Civil Kollégium épületét, amely egyben a helyi közösség háza, és egy kisebb zöldségeskertet is gondoznak az épület mögött. „Emellett terveinkben szerepel, hogy elindítsuk a közösségi vállalkozások iskoláját” – mondta Varga Máté.
A tábor egyik záró beszélgetésén bemutatkozott a Nyílt Társadalom Alapítvány egyik munkatársa, Nizák Péter is, az OSIF közép-európai programjának vezetője. A Hír TV megtudta, hogy a polgári engedetlenségi képzést nem támogatta az OSIF, már csak azért sem, mert azt A Város Mindenkié nevű csoport szervezte, akik bejegyzett formában nem is léteznek, az OSIF-pályázatokon pedig anélkül nem lehet részt venni. Cáfolta azt is, hogy ő főnöke lenne bárkinek is a jelenlevők közül. „A CKA-val vagyunk jogviszonyban, szerződést kötöttünk velük, ebben benne van, hogy a közösségszervező programjaikat támogatjuk. Egyébként nem tudunk beleszólni abba, hogy mit csinálnak ők, abba pláne nem, hogy az általuk megszervezett közösségek mit csinálnak” – fogalmazott.
„Sem épületharcászatról, sem őszre tervezett zavargásokról nem hallottunk, csak lakóközösségi gyűlések szervezéséről, közösségi gazdálkodásról, részvételi döntéshozatalról” – emeli ki a cikkben a Hír TV.
