Orbán Viktor egyébként nem először beszélt arról, hogy a médiával harcba kell szállni. A jobboldali értelmiség éves tanácskozásán, a kötcsei találkozón 2015-ben azt fejtegette, hogy az „európai jobboldal szenved”, mert azok „az eszközök, a csatornák, amelyek ma a konzervatívok gondolatait és politikáját interpretálják”, a liberálisok kezében vannak, még a német kancellár is kénytelen alkalmazkodni. – Ez nem új történet a számunkra, mi is megtapasztaltuk 1990 után Magyarországon, csak itt ez megváltozott – tette hozzá a miniszterelnök, utalva arra, hogy a Fidesz közpénzt nem kímélve építgeti a saját, központilag irányított médiáját. Ez a kérdéskör most szombaton ismét előkerült: Orbán Viktor nyugtázta, hogy végre „a médiaszektorban egyértelmű nemzeti tulajdoni többség van”.
A Fidesznek már az 1990-es évek közepe óta ellentmondásos a viszonya a médiával. A párt politikusai sokáig sérelmezték, hogy a Fidesz liberális időszakában – 1990 és 1994 között – ugyan pozitívan állt hozzájuk a sajtó nagy része, ám a jobbratolódásuk után ez megváltozott. Ennek ellenére még 2014–2015-ig keresték a kapcsolatot a médiával: Rogán Antal és Lázár János is rendszeresen tartottak háttérbeszélgetéseket, sőt, 2015. január 29-én Orbán Viktor is elbeszélgetett a nem kormánypárti főszerkesztőkkel, pedig a miniszterelnök évek óta nem ad interjút ezeknek az orgánumoknak. Ám ezt követően a sajtó egy részét ellenségnek titulálták, a minisztériumok gyakran már az írásban feltett kérdésekre sem válaszolnak.
