Az Alkotmánybíróság döntése a devizahiteles-perekre is hatással lehet

Számos bíró függetlenségével kapcsolatban támadhatnak kételyek az Alkotmánybíróság közelmúltban született határozata alapján.

Kiemelte, hogy ezekben az esetekben szinte kivétel nélkül a bírói gyakorlatra hivatkoznak az eljárótanácsok, vagyis pont ugyanarra, amit az Alkotmánybíróság most rendkívül aggályosnak talált. Megjegyezte, nemritkán olyan is előfordul, hogy egymással szinte szóról szóra megegyező ítéleteket hoznak a bíróságok, vagyis plagizálnak. Győrben, Szegeden, Kecskeméten és Gyulán hozott ítéletek is megegyeznek egymással – mondta. A jogász hozzátette, ő maga is több devizahiteles ítélet miatt az Alkotmánybírósághoz fog fordulni az aggályos bírói gyakorlat miatt, szerinte a testület döntése adhat némi reményt a pórul járt adósoknak.

Az ügyvéd szavait támasztja alá és az Alkotmánybíróság határozatának kulcsfontosságát jelzi az a tavalyi devizahiteles konferencia, amelynek témája éppen egyfajta furcsa bírói gyakorlat volt. A Pécsi Törvényszék és a Pécsi Ítélőtábla bírói kara a devizahiteles perek kimeneteléről folytatott meglepően őszinte, ám aggályos tanácskozást. Nagy fölháborodást váltott ki az adósok körében a Magyar Nemzet által ismertetett, erről szóló dokumentum. Nem volt alaptalan az indulat, némely bírók ugyanis olyan gyakorlatról beszéltek, amely könnyen megrendítheti a pártatlan és részrehajlás nélküli bíráskodásba vetett bizalmat. – Ami a devizaalapú kölcsönszerződések érvénytelenségét illeti, sok érvénytelenségi jogcímet, amivel a nehéz helyzetbe került adósok próbálkoztak, a jelenlegi tudásunk alapján már ki tudunk lőni – ilyen és ehhez hasonló megállapításokat tett a Pécsi Ítélőtábla egyik bírája, aki a devizaperek következményeiről tartott előadást. Baranyabán Judit amellett, hogy a jogvédelmet kereső adósok érveire olyan „próbálkozásként” tekint, amit „ki kell lőni”, kendőzetlenül beszélt arról is, hogy a hitelszerződéseket érvényessé kell nyilvánítani, annak ellenére, hogy ez „nem találkozik az adósok érdekeivel”.

– Meggyógyítjuk ezeket a szerződéseket, és ez esetben úgy kell tekinteni ezekre, mintha már a kezdetektől a bíróság által orvosolt tartalommal jöttek volna létre – szögezte le a bíró. Arról is beszélt, hogy ha mégsem sikerülne érvényessé nyilvánítani a hitelszerződést, akkor hatályossá kell nyilvánítani, amivel viszont nem „orvosolnak semmit”. Mint mondta, „itt már csak a kegyelemdöfést adjuk meg, vége a történetnek, csak az elszámolást kell elvégezni”. Az ugyanakkor nem derült ki, hogy az említett kegyelemdöfést miként kell megadni a devizahiteles szerződések esetében. Ezzel kapcsolatban a Pécsi Ítélőtábla, egyben a Magyar Bírói Egyesület elnöke húsbavágón fontos nyilatkozatot tett lapunknak. Makai Lajos arról beszélt, hogy a devizahiteles törvények, amelyek alapján el kell bírálni a szóban forgó hitelszerződéseket, nem „adóspártiak” feltétlenül, így jogértelmezésük sem lehet az. A főbíró egyébként a szerencsétlen megfogalmazásoktól eltekintve nem találta aggályosnak a konferencián elhangzottakat.