Az új Nemzeti alaptantervvel terelnének a szakképzésbe?

A legfrissebb koncepció szerint a 9 évfolyamos általános iskola erősítené a gyermek-település kapcsolatot.

– Megerősítené a kistelepüléseket, erősítené a gyermek-település kapcsolatot, helyben tartaná a szülői társadalmat – többek között ilyen és ehhez hasonló előnyei lennének a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetésének az új Nemzeti alaptanterv (NAT) lapunk birtokába került részletes, 70 oldalas koncepciója alapján. Úgy tudjuk, a dokumentumot a kormány augusztusban küldte szét társadalmi egyeztetésre.

Mint ismeretes, a kormány az oktatással kapcsolatos tavalyi tiltakozások hatására úgy döntött: újból átalakítja a NAT-ot. Így vetődött fel annak a kérdése ismét, hogy érdemes lenne-e kilenc évfolyamossá alakítani az általános iskolákat, vagy inkább a jelenlegi, nyolc évfolyamos szerkezetet kell-e megújítani. A koncepció az esetleges bevezetésre több forgatókönyvet is felvázol. Ezek egyike, hogy három év kötelező óvodáztatást hat év általános iskolában töltött idő követne, vagyis „a kistelepüléseken a jelenlegi hét év helyett kilenc évig maradnának a gyermekek”. A dokumentum szerint így a hat iskolai alapozó évfolyam elvégzése megerősítené az alapkészségeket azon tanulói csoportok esetében is, amelyek eddig a legnagyobb valószínűséggel morzsolódtak le az iskolákból. „Megkönnyítené a középfokú továbbtanulásra, a szakközépiskolákba, szakgimnáziumokba lépést, és megadná a lehetőséget az általános iskolai diákok nagyobb számának az új szakképzési iskolába történő tereléséhez is.”

Az új szerkezet bevezetése révén az alsó tagozat elvégzése után a kistelepülések tanulói a létrehozandó iskolaközponti iskolákban folytatnák általános iskolai tanulmányaikat, „ezzel csökkenne a teher a kistelepülések iskolafenntartása vonatkozásában”. Egyúttal magasabb színvonalú oktatást biztosítana a felső tagozatokon. Ezenfelül az általános iskolák felsőbb évfolyamain nagyobb figyelmet kapna a pályaorientáció. „Így a szakképző iskolákba történő továbblépésre jobb és alaposabb felkészítést kapnának a diákok, nem csak kontraszelekcióval kerülnének be a gyerekek a szakképzésbe.” A tervezet leszögezi: az általános iskolai tanulók számára a jelenlegi tantárgyi tartalmak nem növekednének tovább. A kilenc évfolyammal működő általános iskola bevezetésével azonban dönteni kellene többek között az olyan iskolatípusok jövőjéről, mint a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok.

A NAT-koncepció a tankönyvek kapcsán arról ír: „Folytatni szükséges az okostankönyvek készítését.” Ám leszögezik azt is: a nyomtatott tankönyvek elhagyása csak az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevételével történhet, és nem általánosan. Úgy vélik, a középiskolai évfolyamokon a tanulók már általában rendelkezni fognak az információfeldolgozáshoz szükséges digitális kompetenciákkal, ezért a 9–12. évfolyamon bevezethető a kizárólag digitális tananyagok használata. Hangsúlyozzák azt is: az alsó tagozaton a tartós tankönyv használata kerülendő.

A tanév hosszával kapcsolatban a dokumentum szövege megjegyzi: a nyári szünetben több százezer gyermek felügyelete nem megoldott, mert szüleik dolgoznak. „Ezt a terhet csökkentené a tanítási év időtartamának növelése” – írják. Azt is hozzáteszik, hogy a magyar általános iskolások nemzetközi összehasonlításban kevesebb időt töltenek az iskolában, közvetlenül a pedagógusok irányítása mellett zajló fejlesztő foglalkozáson. Így a dokumentum a tanév rendjének módosítására több javaslatot is megfogalmaz. Ilyen például a tanítási szünetek elosztásának felülvizsgálata vagy annak kidolgozása, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek. Ezenfelül többek közt javasolják egy hét felkészülési idő biztosítását a diákoknak az érettségi vizsgák előtt.

Az egész napos iskolával kapcsolatban azt jegyzik meg: egy kutatás eredménye alapján arra a következtetésre jutottak, hogy érdemes lehet a délután négy óráig tartó iskolázást évfolyamonként differenciáltan kezelni. Ennek oka, hogy míg a benntartózkodás az 1–6. évfolyamon hatékonyan tud segítséget nyújtani a családoknak, addig a 7–8. évfolyamon már kevésbé. A dokumentum egyébként azt is hangsúlyozza: az új alaptanterv kialakításának minden fázisában széles körű, elsőként szakmai, majd társadalmi egyeztetés szükséges. „Ennek hiányában a meg nem értés és az ellenérdekeltség kockázati tényezőt jelent.”

Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének oktatási szakértője, volt államtitkár arról beszélt lapunknak: a NAT nem az iskoláknak szól, ugyanis a kerettanterv alapján kell elkészíteniük helyi tanterveiket. Tehát az új alaptantervvel az iskolák „csak akkor tudnak bármit is kezdeni”, ha a köznevelési törvényt úgy módosítanák, hogy az intézmény a NAT alapján készítse el a helyi tantervet.