A NAT-koncepció a tankönyvek kapcsán arról ír: „Folytatni szükséges az okostankönyvek készítését.” Ám leszögezik azt is: a nyomtatott tankönyvek elhagyása csak az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevételével történhet, és nem általánosan. Úgy vélik, a középiskolai évfolyamokon a tanulók már általában rendelkezni fognak az információfeldolgozáshoz szükséges digitális kompetenciákkal, ezért a 9–12. évfolyamon bevezethető a kizárólag digitális tananyagok használata. Hangsúlyozzák azt is: az alsó tagozaton a tartós tankönyv használata kerülendő.
A tanév hosszával kapcsolatban a dokumentum szövege megjegyzi: a nyári szünetben több százezer gyermek felügyelete nem megoldott, mert szüleik dolgoznak. „Ezt a terhet csökkentené a tanítási év időtartamának növelése” – írják. Azt is hozzáteszik, hogy a magyar általános iskolások nemzetközi összehasonlításban kevesebb időt töltenek az iskolában, közvetlenül a pedagógusok irányítása mellett zajló fejlesztő foglalkozáson. Így a dokumentum a tanév rendjének módosítására több javaslatot is megfogalmaz. Ilyen például a tanítási szünetek elosztásának felülvizsgálata vagy annak kidolgozása, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek. Ezenfelül többek közt javasolják egy hét felkészülési idő biztosítását a diákoknak az érettségi vizsgák előtt.
Az egész napos iskolával kapcsolatban azt jegyzik meg: egy kutatás eredménye alapján arra a következtetésre jutottak, hogy érdemes lehet a délután négy óráig tartó iskolázást évfolyamonként differenciáltan kezelni. Ennek oka, hogy míg a benntartózkodás az 1–6. évfolyamon hatékonyan tud segítséget nyújtani a családoknak, addig a 7–8. évfolyamon már kevésbé. A dokumentum egyébként azt is hangsúlyozza: az új alaptanterv kialakításának minden fázisában széles körű, elsőként szakmai, majd társadalmi egyeztetés szükséges. „Ennek hiányában a meg nem értés és az ellenérdekeltség kockázati tényezőt jelent.”
