Még nagyobb veszteségekkel számolhatnak a pártok, ha a teljes összefogás egy jobbikos jelöltet támogatna. Ebben az esetben az MSZP-s szavazók 81, a DK-s szavazók 72, az Együtt táborának pedig 62 százaléka inkább nem szavazna, bizonytalanná válna, vagy a Fidesz–KDNP-s jelöltet támogatná. Az LMP a szavazatainak kétharmadát veszítené el, ha nem egyedül indítana jelöltet, hanem egy jobbikost támogatna. Más kisebb pártoknál a veszteség 72 százalék lenne. Látható, hogy a Jobbik még abban az esetben is számolhat – 10 százaléknyi – lemorzsolódással, ha az ő jelöltje javára lép vissza a teljes ellenzék - írták az összefoglalóban.
A kutatási eredményekből az következik, hogy a pártok egymás közti megegyezésénél nehezebb feladat a szavazókat meggyőzni a közös jelölt támogatásáról. Baloldal és jobboldal között áthatolhatatlan politikai ellentét van, legalábbis a választók fejében. A példából az derült ki, hogy jelentős szavazatvesztéssel kell számolni koordinált indulás esetén, függetlenül attól, hogy közös baloldali vagy jobbikos jelöltről van szó, így az a párt nyerhet a legtöbbet, amely mégis külön indul, és számít a közös jelöltről leszakadó ellenzéki szimpatizánsok szavazataira.
A Századvég felméréséből az is kiderült, hogy a Fidesz–KDNP tovább tudott erősödni a biztos szavazó pártválasztók körében a szeptember végén végzett pártpreferencia-kutatás óta, és továbbra is stabil előnyt élvez az ellenzékkel szemben. A kormánypártok támogatottsága a teljes népességen belül 34 százalék, az MSZP-re és a Jobbikra 9-9, az LMP-re 6 százalék voksolna jelenleg. A DK 5 százalékon áll, az Együtt támogatottsága 1 százalék, más pártokra összesen pedig a válaszadók 6 százaléka szavazna. A bizonytalanok aránya jelenleg is 30 százalék.
