Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Hegedűs Lorántné jobbikos országgyűlési képviselő, Szél Bernadett, az LMP társelnöke, országgyűlési képviselő, miniszterelnök-jelölt és Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője egyaránt beszélt arról, hogy az ország kettészakadt, az alul lévőket fel kell emelni, a jelenleginél jóval több pénz kell az oktatásba, egészségügybe. Van olyan párt, amelyik a minimálnyugdíjakat, van, amelyik az egészségügyi béreket duplázná, és úgy vélik, mindennek meg is lehet a fedezete, ha a Fidesz leváltásával véget vetnek a kormányzati korrupciónak és az értelmetlen, pazarló presztízsberuházásoknak, írja az MTI.
Több felszólaló beszélt a kiszolgáltatott, alulfizetett munkavállalók és a magukra hagyott idősek helyzetének javításáról, a 18 éves korig tartó tankötelezettség visszaállításáról és szociális lakások építéséről, valamint a betöltetlen háziorvosi és tanári álláshelyekről, a romló színvonalú oktatásról, egészségügyről.
„Számos területen közel állnak egymáshoz”
Több ellenzéki politikus fejtegette, hogy az ellenzéki pártok szakpolitikai elképzelései, programjai számos területen közel állnak egymáshoz, továbbá kormányváltásnál többre, új alkotmányra és a magyar politikai rendszer átalakítására van szükség.
Molnár Gyula szocialista elnök elmondta, hogy a szocialisták kormányra kerülve bevezetnék a megélhetési minimumot – ami a nemzeti alapjövedelem egyszerűsített változata –, a 13. havi nyugdíjat, a 100 ezer forint alatti nyugdíjaknál gyorsabb, nagyobb emelést hajtanának végre, megdupláznák a minimálnyugdíjat, továbbá krónikus betegségeknél orvosi javallatra a 65 év felettieknél ingyenessé tennék gyógyszert.
A Jobbik által bevezetni szándékozott európai bérunió kapcsán Molnár Gyula arra emlékeztetett: a Jobbik pár éve még uniós zászlókat égetett, de úgy látszik, megnéztek néhány közvélemény-kutatást, és változtattak. A szocialista pártelnök szerint egyelőre még kivitelezhetetlen az európai bérunió, előbb magyar bérunióra lenne szükség, hogy a keleti és nyugati országrész között e téren is fennálló hatalmas különbségeket csökkentsék.
A szocialisták a pártelnök állítása szerint tanultak saját hibáikból, de még inkább a jelenlegi kormányéból.
Ki tette fizetőssé az egészségügyet?
A jobbikos Hegedűs Lórántné az európai bérunióval kapcsolatban azt emelte ki, hogy az Európa keleti és nyugati fele közti hatalmas jövedelmi különbségek szétfeszítik az uniót, ezért ezzel foglalkozni kell. Különös, hogy épp az a szocialista párt söpri félre ezt a problémát, amelyik 2010 előtt kormányon megállapodott a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a bérek befagyasztásáról, ami a kivándorlás egyik fő okává vált.
A közszolgálatba lépőkre minimális bérek, egy végigdogozott élet után minimális nyugdíjak, összességében egy minimál élet vár. Pedig a közszolga nem zsellér, tisztességes bérezés és bánásmód illeti meg – szögezte le a jobbikos politikus.
Szél Bernadett LMP-társelnök elmondta: csaknem ötezer álláshelyre keresnek tanárokat, és félmillió embernek nincs háziorvosa, miközben a Fidesz gyakorlatilag fizetőssé tette az egészségügyet, a tehetősebbeket pedig a magánegészségügy felé terelte.
Hatalmas egyenlőtlenségek vannak a közszférában, de nem szabad engedni, hogy azon múljanak az emberek életesélyei, hogy mi az irányítószámuk – fűzte hozzá.
Az egészségügyben kétszeresére kell emelni a béreket, a közszférában bérrendezésre van szükség, hogy véget lehessen vetni a dolgozói szegénységnek. Éhesen nem lehet demokráciát csinálni, kiégnek az emberek – jegyezte meg az ellenzéki politikus.
A közszférában a központosítás miatt „kialakult a pártállami kontraszelekció fojtogató légköre”. E tekintetben már Recep Tayyip Erdogan Törökországa is jobb helyzetben van, hiszen ott csak főosztályvezetői szintig nyúl bele a politika a közigazgatásba, Orbán Viktor Magyarországán ez egy hivatal előadójával is megtörténhet – jelentette ki az ellenzéki politikus.
A DK-s Niedermüller Péter szerint nem igaz, hogy az ellenzéki pártok marakodnak, hiszen a szakpolitikák szintjén hasonlóan látják az ország helyzetét, a korrupcióban és hazugságokban fuldokoló kormányt. A helyi közösségek, helyi politika megerősítése nélkül azonban nem lesz változás Magyarországon.
Mi újság az illiberalizmussal?
„Az illiberalizmust meg kell szüntetni! Normális, európai, demokratikus alkotmányra van szükség” – szögezte le a DK-s politikus.
A béremelés nem csak lehetőség, de morális kötelezettség, hogy a munkavállalóknak ne csak ennivalójuk legyen, és fedél a fejük felett, de a gyermekeiket is egy jobb élet reményében nevelhessék. Az oktatásban korszerű tananyagra van szükség, hogy ne a csavargyárra készítsék fel a gyermekeket, hanem a jövő új kihívásaira – fűzte hozzá Niedermüller Péter.
A többórás rendezvényen tucatnyi ellenzéki párt képviselői vettek részt, és meghívást kapott a Fidesz is, ám a kormányoldal nem kívánt élni a felkínált lehetőséggel.
