Vágó Gábor második kérdése azt célozta, hogy egynél több alkalommal senkit ne lehessen legfőbb ügyésszé megválasztani. Az NVB ezt 10:1 arányban, Bodolai László ellenszavazatával arra hivatkozva nem hitelesítette, hogy a kérdés az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási hatáskörét érinti, de erről nem lehet népszavazást tartani. Emellett a jelenleginél eggyel több korlátot állítana a legfőbb ügyész megválasztása elé, ami korlátozná az Országgyűlés szuverenitását.
A harmadik kérdés arra vonatkozott, hogy a legfőbb ügyészt vissza lehessen hívni. Az NVB ezt sem hitelesítette, arra hivatkozva, hogy az érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlésnek módosítania kellene a legfőbb ügyész alaptörvényben rögzített függetlenségét, emellett az alaptörvényben foglalt demokratikus jogállami államfelfogást is, márpedig a népszavazási kérdés nem irányulhat az alaptörvény módosítására. Mindezek mellett a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdés, amiről nem lehet népszavazást tartani, továbbá a bizottság szerint a kérdés nem egyértelmű abból a szempontból, hogy milyen időszakra fosztanák meg tisztségétől a legfőbb ügyészt. Az NVB határozatát Bodolai László nem szavazta meg.
Vágó Gábor negyedik kérdése arra irányult, hogy a legfőbb ügyész közeli hozzátartozói ne állhassanak foglalkoztatási jogviszonyban a Magyar Nemzeti Bankkal. Az NVB ennek hitelesítését arra hivatkozva tagadta meg, hogy az alaptörvény módosítását igényelné, ugyanis az alaptörvény rögzíti a közhivatal viseléséhez való alkotmányos jogot, a kérdésben tartott népszavazás pedig ezt korlátozná, miközben nincs indoka az abszolút összeférhetetlenségi szabálynak. A kérdés emellett nyíltan ellentétes a diszkrimináció tilalmát biztosító alaptörvényi szabályokkal is. Az NVB hitelesítést megtagadó határozatát nem szavazta meg Fábián Adrián, mert úgy ítélte meg, az MNB a bizottság érvelésével szemben nem közhivatal.
