Továbbra is a bevándorlás kérdésétől teszi függővé Európa jövőjét Orbán Viktor – legalábbis erről beszélt a a Passauer Neue Presse című német lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában.
Az Európai Unióban elveszítették jelentőségüket a régi különbségek – régi vagy új tagok, nyugatiak vagy keletiek –, az új törésvonal a bevándorlóországok és a nem bevándorlóországok között húzódik – fejtette ki a kormányfő az állami hírügynökség cikke szerint. „Néhány ország úgy döntött, hogy vegyes lakosságot akar, más országok pedig úgy akarnak fennmaradni, ahogy most vannak. Számunkra ez belbiztonsági kérdés is, és senki sem kényszerítheti rá az akaratát a másikra. A nagy európai kérdés az, hogyan fogunk így a jövőben együtt élni” – ismételte meg a korábban már hangoztatott nézeteit Orbán Viktor. Rámutatott: ebben a kérdésben pillanatnyilag még több az érzelem, mint a józanság, több szó esik a különbözőségről, mint arról, hogyan lehet ezt a helyzetet megoldani, pedig „Európa jövője e kérdés megválaszolásától függ” – fejtette ki, hozzátéve: ő maga szeretne a politikai ringben maradni, és azt szeretné, hogy a Fidesz meghatározó erő és szilárd pillér maradjon a nem bevándorlóországok szövetségének csoportjában.
Az Európai Bíróság kvótaítéletével kapcsolatban Orbán Viktor úgy vélekedett: ez az ítélet nem mond semmit arról, hogy az Európai Bizottságnak egyáltalán joga van-e a magyar kormány akarata ellenére valakit Magyarországra hozni, ugyanakkor a döntő kérdés éppen ez. „A mi véleményünk az, hogy egy ország területe és lakossága az adott ország alkotmányos identitásának része, és erre vonatkozóan egyetlen európai szerv sem állapíthat meg semmilyen kötelezettséget” – mondta a miniszterelnök.
Emlékeztetett: a migránsok elosztásáról szóló uniós döntést – talán egy kivételtől eltekintve – senki sem hajtotta végre. Ennek fényében nem tisztességes éppen Magyarországot kritizálni. Ha egy döntést többségében nem hajtanak végre, akkor lehet, hogy a döntés volt rossz – fogalmazott.
Orbán Viktort arról is kérdezték, érez-e német dominanciát a kétoldalú kapcsolatokban. „Németország nagyobb, gazdagabb és erősebb Magyarországnál. Ha kisebbek vagyunk is, Németországnak tisztelettel kell bánnia Magyarországgal. Ez nem mindig, de legtöbbször sikerül. Nincs okunk tehát panaszkodni” – mondta a kormányfő. Hozzátette: a német–magyar viszony „különleges és misztikus” kapcsolat, egy „kicsit az észszerűségen túl is, van egy lelki minősége”. Rámutatott: évszázadok óta nem háborúztunk egymással, kölcsönösen támogattuk egymást, ha szükséges és lehetséges volt. Gyakran szövetkeztünk egymással, volt, hogy rossz, volt, hogy jó dolgokra. Most éppen egy jó dologért fogtunk össze: közösen akarjuk építeni Európát. Vannak véleménykülönbségek köztünk, ez azonban semmit nem változtat azon, hogy szövetségesek vagyunk – mondta a német–magyar kapcsolatokról a miniszterelnök.
A német belpolitikával és a legutóbbi választáson megerősödött, sokak által szélsőségesnek tartott AfD párttal kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor azt mondta, a Fidesz CDU-val és a CSU-val ápol testvérpárti viszonyt. „Mi természetünknél fogva hűségesek vagyunk, és azok is maradunk, nem keresünk új szövetségeseket” – szögezte le.
