A kaposvári „maffia” nyomában

Évek óta kusza ügyek jellemzik a Kapos menti szemétgazdálkodást, Kaposmérő is pórul járt.

A nézeteltérés kialakulásában fontos szerepet játszott, hogy Kaposváron öt évtizedes használat után megtelt a városi szemétlerakó. A város ezért új hulladéktelep és -feldolgozó kialakítására, illetve a régi kibővítésére pályázatot nyújtott be az Európai Unióhoz. A beruházás költségét 5,7 milliárd forintra számolták ki, a 2011-ben nyertes pályázat támogatását pedig folyósították is Brüsszelből (amely Szita szerint együttműködik Soros Györggyel, hogy Európát elárasszák a migránsok).

Azonban Kaposvár és további öt környező település kisebb gondba került, hogy hol helyezhetik el a szemetet a kaposvári telep újranyitásáig, ezért is állapodtak meg Kaposmérővel. Ahogy az lenni szokott Magyarországon, a kaposvári városvezetés sajnálatos módon alulbecsülte a költségeket. Kiderült, hogy nem tudtak kijönni 5,7 milliárdból, az átadás 2015. októberi időpontjáig 6,3 milliárd forintra nőt a beruházás költsége.

Információink szerint azonban mással is lehetnek gondok. Az új hulladéktelep beruházásának egyes elemei – magasnak számító – 86 és 92 százalékos uniós támogatással valósultak meg. Ennek kapcsán felvetődik a kérdés, hogy az Európai Unió – illetve az elbírálást végző Nemzeti Fejlesztési Intézet – tisztában volt-e azzal, hogy Kaposvár 25 kilométeres körzetében volt kommunálishulladék-lerakási lehetőség, pont az említett Kaposmérőn.

A történtek kapcsán kedden megkerestük Szita Károly polgármestert, aki ahhoz képest, hogy a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás vezetője is, eleinte nem nagyon tudott választ adni kérdéseinkre. Meglepettséget mutatott, amikor a kártérítési perről kérdeztük, ám ahogy a beszélgetés átterelődött az uniós forrásból épült lerakóra, hirtelen tájékozottabb benyomást keltett. – Nem emlékszem pontosan, de biztosan már 2015 előtt is vittük a hulladékot a kaposvári kibővített lerakóba – mondta Szita. Kifejtette, természetes, hogy inkább a városi lerakót használják mint a szerinte háromszor drágább megoldást kínáló kaposmérőit.

Amikor arról kérdeztük volna, hogy akkor miért érezték szükségét egy fizetési kötelezettséggel járó szerződés aláírásának Kaposmérővel, valamint hogyan szállíthatták az elvileg még nem átadott kaposvári lerakóba a szemetet, a polgármester – személyeskedő hangnemű kommentárral – kitért a válaszadás elől. Prukner Gábor azzal kommentálta Szita háromszoros árról elhangzott szavait, hogy a szerződéses árat lényegében a kaposváriak szabták meg.

Kaposvár egyébként különösen környezettudatos hulladékgazdálkodást igyekszik folytatni. Emlékezetes a kaposvári Csiky Gergely Színház átépítéséből keletkezett bontási hulladék esete. A beruházás kivitelezője a Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló ZÁÉV Zrt., amely egyik alvállalkozóját bízta meg a törmelék elszállításával. A több mint hétszáz köbméter hulladékot viszont nem a kaposvári lerakóba, hanem a Kaposmérő közigazgatási területéhez tartozó kaposújlaki erdőterületen rakták le – írta júliusban a Kapos-T. Mindezért mindössze kétszázezer forint bírságot szabott ki a Kaposvári Kormányhivatal.