Több százezres ugrások Záveczék kutatásaiban

Ugyanazon cég két kutatásában akár ötszázalékos különbség is lehet egy párt támogatottságában.

Már az látványos különbséget mutathat egyes pártok támogatottságában, hogy telefonon vagy személyesen keresik meg a válaszadókat a közvélemény-kutatók, illetve hogy mi a felmérés alapvető tárgya – legalábbis ez derül ki a Závecz Research elemzéseit megnézve.

Vegyük az intézet által a napokban publikált, a biztos pártválasztók közötti mérésből származó adatokat. Eszerint a Fidesz 52 százalékon áll, a Jobbik 14, az MSZP 12, az LMP pedig 7 százalékos táborral bír. Egy nem sokkal korábban ugyancsak a Závecz Research által – egyébként az LMP megrendelésére – készített felmérés viszont már más számokat mutat. Lapunk mutatta be, hogy abban az adatsorban a Fidesz ugyan szintén 52 százalékos, a Jobbik viszont már 19, az MSZP 11, az LMP pedig 9. A legnagyobb eltérés a Jobbiknál (5 százalék) és az LMP-nél (2 százalék) van, pedig a két felmérés elkészítése időben nem esett távol egymástól.

Závecz Tibor a Magyar Nemzetnek most arról beszélt, hogy a havonta publikált, kifejezetten a pártpreferenciákat mérő kutatásaikat mindig személyes kérdezéssel veszik fel, és elsődlegesen arra kíváncsiak, hogy mely pártok vajon mekkora bázissal bírnak. Ahogy fogalmazott, ezek a „nagybetűvel vett” pártpreferencia-kutatások. Ezektől függetlenek a pártok által megrendelt mérések, amelyeknek a témája is alapvetően más szokott lenni; például a miniszterelnök-jelöltek vagy egyes politikusok népszerűsége. A kutatásokat telefonos kérdezéssel veszik fel, és nem is a pártpreferencia az elsődleges, amit meg akarnak tudni. Vagyis szerinte a kettőt ilyen értelemben kár összehasonlítani.

Závecz Tibor lapunknak arról is beszélt, hogy az általuk hivatalosan publikált pártpreferencia-méréseket nézve megállapítható, hogy a Fidesz nyár óta folyamatosan bővíteni tudja táborát, ami a teljesen népességen belül 24-ről 33 százalékra emelkedett. Ez nagyjából 700 ezer szavazót jelent. Az is kiderült, hogy az új támogatók leginkább a nyugdíjasok, az alacsony iskolázottságúak és a kistelepülésen élők közül kerülnek ki. Ezt magyarázhatja egyrészt, hogy a nyugdíjasok nyugdíjprémiumot, illetve Erzsébet-utalványt is kaptak, ami egy kisnyugdíjasnál érződik a házi költségvetésen, másrészt pedig e rétegek azok, amelyek nem férnek hozzá sokféle hírforráshoz, leginkább a kormányt támogató közmédiából, megyei lapokból vagy a jelentősebb kereskedelmi televíziókból tájékozódnak.

A tendenciákat nézve a Jobbik kapcsán Závecz Tibor alapvetően a stagnálást említette, bár a párt az utóbbi három hónapban inkább veszített népszerűségéből. Ezt annak tudta be, hogy kemény támadásnak van kitéve, ez pedig elbizonytalaníthatja a szimpatizánsait, hogy vajon tényleg jó helyen vannak-e. Szerinte a Jobbik esetében zuhanásról nem lehet beszélni, inkább erodálódásról.

A baloldal csökkenését a szemünk előtt zajló folyamatokkal magyarázta, vagyis hogy a pártjai még mindig a formáról beszélnek, nem pedig a tartalomról. Néhány hónappal vagyunk a választások előtt, és az emberek még azt sem tudhatják biztosan, milyen konstrukcióra szavazhatnak, ha rájuk szeretnék bízni az ország irányítását.

Az egymással zajló vitákból kategorikusan kimaradó LMP eközben enyhe emelkedést is mutat, most biztosabbnak látszik a parlamenti helye, mint a négy évvel ezelőtti választások előtt.

Az ellenzéki pártok gyakran hivatkoznak arra, hogy a közvélemény-kutatóknak sokan megtagadják a válaszadást, valamiért nem mondják el a véleményüket, ebből pedig a kormányváltó hangulatra következtetnek. Závecz Tibor elmondása szerint valóban van ez a fajta jelenség, személyesen háromból egy, telefonon pedig hatból egy ember válaszol nekik. Az elutasítás indoka általában hétköznapi: az illető nem ér rá, vagy nem érdekli a politika.