Közzétette az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a sajtótermékek választási kampányra érvényes hirdetési árait. A törvény szerint a kiadók a kampányban csak az ÁSZ-nak megküldött és nyilvánosságra hozott listaárakon biztosíthatnak helyet a politikai hirdetéseknek, ami elvileg az esélyegyenlőséget biztosítja. A gyakorlatban azonban a kormánypárti médiafölény így is hatalmas, és ez az adatokból is kitűnik.
Az ÁSZ 207 nyomtatott és 265 elektronikus sajtótermék hirdetési árait tette közzé, amelyek közt szinte az egész magyar sajtó megtalálható. A kivételek közé tartozik a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó Mediaworks teljes portfóliója, vagyis a megyei lapok többsége, az Andy Vajna tulajdonában lévő Lapcom-csoport, amely a Bors című bulvárlapot és két megyei lapot birtokol, vagy éppen Heinrich Pecina érdekeltségében lévő három megyei lap. Az online lapok közül hiányzik például a Ripost vagy a Pesti Srácok.
Az, hogy ők nem tettek közzé árlistát, azt jelenti, hogy nem kívánnak politikai hirdetéseket közzétenni. Ha ugyanis közzétennék az árlistát, bármely párt hirdetését meg kellene jelentetniük, ha kifizetik a megadott árat. Így viszont nem kell például ellenzéki hirdetéseket közölniük, miközben a kormány reklámjait – amelyek nem számítanak kampányhirdetésnek – továbbra is nyugodtan közzétehetik, és a szerkesztett tartalomban is követhetik a központi irányvonalat.
A tévék és rádiók esetében más a helyzet. A törvény a közmédiát – az M1-et, a Duna TV-t és a Kossuth Rádiót – kötelezi rá, hogy ingyen, azonos feltételekkel lehozza valamennyi párt hirdetését. A kereskedelmi médiának ez nem kötelező, de ha vállalja, ingyen kell mindenkinek azonos reklámidőt biztosítania. Idén a nagy csatornák közül egyedül az RTL Klub vállalta ezt, ami elég komoly elérést biztosít a pártoknak – ennek nyilván az ellenzéki oldalon örülnek jobban.
