A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete szerint a 2018-ban hatályba lépő szabályozás és a tervezett reformok rontják az adózási számviteli szakma presztízsét, és nem javítják a munkaterhelését.
A szakmai szervezet közleményében kifejti: a külső könyvelőket alkalmazó vállalkozások jellemzően ugyanattól a szakembertől várják el, hogy a számviteli feladatok mellett elkészítse és beadja be az adóbevallásokat, tanácsot adjon adózási ügyekben vagy képviselje a céget a hatóságokkal szemben. A sok különböző feladatért azonban sokszor csak nagyon alacsony díjat hajlandók fizetni. E téren 2017-ben sem történt pozitív elmozdulás, ami jelzi a szakma telítettségét és a tevékenység alulértékeltségét is. Az alacsony árak azonban túlterheltséghez vezetnek – teszik hozzá.
Úgy vélik, a szakma elismertsége 2018-ben újabb csorbát szenved azáltal, hogy az új adózás rendjét érintő jogszabályok már csak állandó meghatalmazott esetén teszik kötelezővé adóügyekben a megfelelő képesítéssel rendelkező szakember bevonását. Egy adóellenőrzés során vagy egyetlen bevallás beadásához már nem szükséges szakmai képesítést felmutatni a képviselethez, ami sérti a vállalkozók érdekeit, a hatóság számára viszont kifejezetten előnyös – állítják.
A közleményben kitérnek arra is, hogy a könyvelők továbbképzése terén nem sikerült 2017-ben áttörést elérni. A jelenlegi rendszer nagyon rugalmatlan, mert szigorúan szétválasztja a számviteli és adózási ismereteket, miközben a vállalkozásoknál nem így merülnek fel a problémák. A kisebb cégek feladatainak elvégzéséhez viszonylag kevés számviteli ismeret, ellenben komplex, adózással kombinált tudás kellene – mutatnak rá.
Az egyesület szerint a 2018 közepén bevezetni tervezett online számla-adatszolgáltatás rövid távon nem csökkenti az adminisztrációt, 5-10 éven belül azonban nagyon is valószínű a terhelés csökkenése. Zara László, az egyesület elnöke szerint tízéves távlatban az adatrögzítői feladatok várhatóan jelentősen csökkenni fognak, ami sok könyvelő munkáját teheti majd feleslegessé. A szakember szerint a szakma, amit ma könyvelés alatt értünk, 10 éven belül el fog tűnni.
Az egyesület szerint a szakmabeliek számára kitörési pontot jelenthet, ha összefogással nagyobb irodákat alakítanának ki. Együtt nagyobb szakmai tudást képviselnének, és értékesebb tanácsot nyújtanának ügyfeleiknek, kiegyenlítődhetne a terhelésük. Mivel kevesebb egymással versengő, életéért küzdő szereplő állna egymással szemben, magasabb díjakat érhetnének el, melyre a javuló szolgáltatási színvonal miatt jogosan formálnának igényt.
A szabályok betartásának ellenőrzése az egyesület szerint segíthetne a kontárok kiszűrésében. Nem lenne szabad elfogadni olyan adóbevallásokat, mérlegeket, amelyeken nincs feltüntetve, hogy regisztrált mérlegképes könyvelő vagy adótanácsadó, adószakértő készítette. Az adatokat össze lehetne vetni a Nemzetgazdasági Minisztériumnál (NGM) lévő nyilvántartással, így kiszűrhetnék, hogy kinek nincsenek rendben a jogosultságai. A továbbképzési rendszernek is változnia kellene: a kisebb és a nagyobb cégek könyvelői számára más kurzusokat kellene meghirdetni, viszont az adózási és a számviteli kérdéseket a kisebb cégeknél komplexen kellene kezelni – írja közleményében a szakmai szervezet.
Az adótanácsadók egyesületét 1990-ben alapították, 2013 óta az NGM által akkreditált minősített szakmai szervezetként működik, 1200 könyvelő vállalkozás tagságával az ország egyik legnagyobb önkéntes alapon szerveződő szakmai fóruma. Az egyesület tagjai elsősorban kis- és mikrovállalkozásoknak (mérlegképes) könyvelési, adótanácsadói, adószakértői szolgáltatást nyújtó társaságok, egyéni vállalkozások.
