Összehívta csütörtök reggelre a nemzetbiztonsági bizottságot Molnár Zsolt egyebek között a Magyar Nemzet napokban közölt cikke miatt. Ennek lényege, hogy az Egyesült Államokban egy magyar állampolgárt bevettek a tanúvédelmi programba, mert információi lehetnek arról, hogy a politikai vezetés tudtával hogyan menekítenek ki irdatlan mennyiségű pénzt az országból. A nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke szerint emellett az elmúlt napokban több olyan ügy került napvilágra – itt a hazánkból kiutasított orosz diplomata esetét hozta még fel –, amellyel kapcsolatban haladéktalanul tájékozódniuk kell. Az azonban biztosnak látszik, hogy a testület érdemben nem fog tájékoztatást kapni a titkosszolgálatok vezetőitől, a kormánypárti képviselők ugyanis ezúttal sem mennek el az ülésre.
Lapunk értesülései szerint az elmúlt években a nyertes uniós pályázatokból 3-4 milliárd eurónyi összeg szivároghatott ki Magyarországról. A pénzt gyémántban vagy az arab világ párhuzamos bankrendszerén, a havalán keresztül mosták tisztára, majd arab befektetésnek álcázva került vissza Magyarországra.
Figyelemre méltó, hogy az ügyben érintett, az Egyesült Államokban tartózkodó magyar férfi, Faidt Péter András rajta van az Interpol körözési listáján, ennek ellenére szabadon mozoghat az USA-ban. Ez igazolhatja, hogy a férfi védett személy. Információink szerint az amerikaiak jelezték a magyar hatóságoknak, hogy az illető náluk van, a magyar szervek azonban nem akarták kihallgatni. Az ügyészség közölte, nem tudnak arról, hogy az USA felajánlotta a kihallgatás lehetőségét, a rendőrség pedig azt állítja, hogy előterjesztést tettek jogsegélykérelemre az amerikai igazságügyi szerveknek.
Faidt Péter András vezető védője sajtóközleményt adott ki. Eszerint a magyar szerveknek a kihallgatásra bőven lett volna lehetőségük. A férfi ugyanis védői útján bejelentette amerikai lakcímét, sőt jelezte, hogy a magyar hatóságok rendelkezésére áll. Groó Judit ügyvéd keddi tájékoztatása szerint „a két állam közötti kölcsönös protokolltájékoztatás keretében a magyar hatóságok hivatalos tudomást szereztek arról, hogy ügyfelünk az Amerikai Egyesült Államokban életvitelszerűen tartózkodik”.
Itthon egyébként különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás miatt zajlik eljárás a férfi ellen, a rendőrség szerint ez nem érint uniós költségvetési forrásokat. Ezt lapunk nem is állította. Az amerikaiak, úgy tudjuk, az uniós pénzek esetleges elsikkasztásában játszott szerepe miatt vettek be a férfit a tanúvédelmi programba.
Eközben a cikk miatt az MKB Bank feljelentette lapunkat rágalmazásért. Megírtuk ugyanis, hogy az FBI gyanúja szerint az itthonról külföldre menekített összegeket jellemzően az MKB-ból vették fel, bár azt is hozzátettük, hogy esetenként más, a kormány által ellenőrzött magyar bank is szerepet játszott. A pénzintézettől egyébként – még a cikk megjelenése előtt – szerettük volna megtudni, hogy az utóbbi három évben hány alkalommal vettek fel a bankból egy összegben 250 ezer eurót, vagyis csaknem 80 millió forintot meghaladó összeget, de nem kaptunk választ. Csak most közölték, hogy szigorúan ellenőrzött, többségében intézményi ügyfelek által kezdeményezett kifizetés keretében mintegy 18 milliárd forintot vettek fel ügyfeleik a kirendeltségeikben.
Mellár Tamás közgazdász a Hír TV Egyenesen című műsorában beszélt arról, hogy az uniós pénzek 20-30 százalékát ellopták. Az egyébként baloldali pártok támogatásával Pécsett egyéni képviselőjelöltként induló szakember azt is hozzátette, hogy a forrásoknak az a része is, amelyet felhasználtak, rossz beruházásokra ment el: nem fejlesztésre, hanem kilátóra vagy éppen stadionokra.
