A legnagyobb német napilap, a Süddeutsche Zeitung húsvéti számában részletesen mutatja be, hogyan alakította át Orbán Viktor Magyarországot: az ország gazdagabb, korruptabb és EU-szkeptikusabb lett. A lap szerint Orbán véghezvitte azt, ami csak kevés európai politikusnak sikerült. A neve kvázi szinonim szó lett az országgal. Ha valaki Magyarországra gondol, az az 54 éves kormányfőt látja a szeme előtt, aki 2010 óta átalakította hazánkat. Néhány nappal a választások előtt a Fidesz a befutó, de az olyan eredmények, mint a hódmezővásárhelyi polgármester-választás győzelme, illusztrálják az Orbán-rendszerrel és a korrupcióval szembeni elégedetlenséget.
A lap kiemeli, hogy Orbán több mint két éve követeli, hogy Európának meg kell védenie magát a migránsok inváziójától, és ezzel párhuzamban a kormányfő az európai értékek védelmezőjének stilizálja magát. A mostani választási harcban is erre a félelemkeltésre alapoz. Támadást indít az EU-bürokraták és Soros György ellen. Az amerikai milliárdosnak azt veti a szemére, hogy a „Soros-tervvel” illegális migránsok millióit engedi rá Európára, hogy lerombolják a kontinenst. Orbán még azt is mindig megszabja, hogy pontosan tudják, kik az igazi magyarok. „Csak mi vagyunk a nép” formában, a nem rá szavazók a kívülállók. Magyarországon az állami média egyoldalúan tudósít, központi téma: a muszlim menekültek és nagyon gyakran a terrorveszély. Sőt a nyolcadik osztályos történelemtankönyvekben is idézik Orbánt, aki szerint problémát jelenthet, ha különböző kultúrák együtt élnek. „Az, hogy ki akar kinek mit bemagyarázni, egyértelműnek tűnik” – jegyzi meg a lap.
A lap idézi Kai-Olaf-Lang közép-európai szakértőt, aki elmondta, négy évvel ezelőtt még előjöttek szociális témák, mint pl. a rezsicsökkentés. „Ma már erről alig van szó. Nem is csoda. Aki nyolc éve kormányoz, már nem tud minden felelősséget elhárítani.” A lap megjegyzi, hogy szakértők aggodalommal figyelik a jogállam leépítését, az igazságszolgáltatás megnyirbálását, valamint, hogy olyan, mint sajtószabadság, már nem is létezik.
2010 óta hatástalanítják a médiát, a kritikus hangokat, mint pl. a Népszabadságot elhallgattatták. A választási harcban egyre hangosabbak a vádak az egyre szélesedő korrupcióról. Hiába tartja a Fidesz kontroll alatt a médiát, a korrupciós botrányokról szóló híreket nem tudja elnyomni. A lap a korrupciós ügyekkel kapcsolatban név szerint említi Mészáros Lőrincet, akit a tíz leggazdagabb magyar ember között jegyeznek és Tiborcz Istvánt, akihez az Elios tartozott. Emiatt az OLAF vizsgálódott, és 43 millió eurót követel vissza.
A lap azt is megjegyzi, hogy Orbán szoros kapcsolatot ápol Putyinnal. Néhány kritikus már arról beszél, hogy Oroszországot és a magyar államot gazdasági üzleteik kötik össze. Amióta Orbán kormányoz, Putyin hétszer látogatott Magyarországra, és Orbán volt az első EU-kormányfő, aki a Krím elfoglalása után fogadta az orosz elnököt. A továbbiakban a lap gazdasági növekedésről és a külföldi befektetőkről ír, és ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy nem minden magyar elégedett az otthoni állapotokkal, ezt mutatják a kivándorlási statisztikák is. 2016 elején 410 ezer magyar élt külföldön (de ebben nincs benne Franciaország és Spanyolország). Az Ausztriában élő bejelentett magyarok száma tíz év alatt 17 ezerről 70 ezerre emelkedett. Egy statisztika szerint pedig minden harmadik magyar 14–40 év között arról álmodozik, hogy külföldön éljen. Ez már majdnem 680 ezer magyart jelentene.
