SZTE: nyomozás a jogsértések miatt

Az intézmény szerint a hallgatók tévesen hihették úgy, hogy hatvanezret kell fizetni egy pótvizsgáért.

Hutter Marianna
2016. 09. 10. 11:50
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nyomozást folytat a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) történt állítólagos visszaélések miatt – tájékoztatta a hatóság a Magyar Nemzetet. Emlékezetes, az SZTE tizenkét dékánja júniusban nyílt levelet írt, amelyben távozásra szólította fel az egyetemi hallgatói önkormányzat elnökét. Török Márk erre ugyancsak nyílt levélben vágott vissza, amelyből könnyen arra lehetett következtetni, tudomása van több, az egyetemen történt különös ügyről. Például arról írt, hogy ő nem jár közpénzen, családostul a moszkvai balettba, nem ad ki hivatali beosztottai gyermekének diplomát nyelvvizsga nélkül, és nem is csapta be külföldi hallgatók százait azzal, hogy a pótvizsgadíj hatvanezer forint.

Utóbbi ügyben lapunk kereste az SZTE-t. Válaszuk szerint a 2011 óta érvényes szabályzatuk szerint nem fordulhat elő, hogy ismételt vizsga jogcímén bárki is az említett nagyságrendben fizetett volna. Hozzátették: „Kétségtelen, hogy a tandíjfizetési kötelezettség elmulasztását 300 dollár (82 ezer forint), illetve a német képzésben havi 220 euró (68 ezer forint) többletdíj fizetése terheli, így előfordulhatott, hogy a késedelmi díjakkal együtt az a hallgató, akinek csak egy vizsgája volt, úgy érezte, hogy ezért kellett ennyit fizetnie.”

A nyílt levél miatt a Párbeszéd Magyarországért (PM) közleményt adott ki, ebben felszólította Török Márkot, mondjon le a szerintük jogtalanul betöltött EHÖK-elnöki mandátumáról, a Szegedi Tudományegyetem vezetőit pedig arra kérte, távozzanak, ha nem tudják hitelt érdemlően cáfolni a korrupciós vádakat. Kovács Tamás, a PM szegedi elnöke rendőrségi feljelentést is tett, mert szerinte az EHÖK elnökének leveléből megállapítható, hogy konkrét tudomása van az egyetem alkalmazottai által elkövetett jogsértő magatartásokról, amelyek felvethetik az egyetemi forrásokkal való hűtlen kezelés gyanúját.

A Magyar Nemzet hiába érdeklődött, a rendőrség nem kívánt elárulni további részletet a nyomozásról – még annak határidejét sem írták meg –, miután indoklásuk szerint folyamatban lévő eljárásról nem adhatnak bővebb tájékoztatást. Török Márk az ügyről azt állította lapunknak, eredeti közleménye nem tartalmazott semmilyen vádat, csupán arról próbálta a dékánokat meggyőzni, hogy a hallgatói önkormányzat – és személyesen ő – tisztességesen próbálja a munkáját végezni. Kérdésünkre, hogy kapott-e már hatósági megkeresést a PM feljelentése miatt, nemmel felelt.

Lapunk pénteken írta meg: nem világos, pontosan milyen jogcímen fizettettek többletdíjakat eleve költségtérítéses diákokkal a Szegedi Tudományegyetem egyes idegen nyelvű, orvosi jellegű képzésein. Az intézmény válaszában azt hangsúlyozta: a hallgatói képviselők által is jóváhagyott, az idegen nyelvű térítéses képzésről szóló szabályzat rögzítette a költségeket. Ennek ellenére arról is beszámoltak: már nem szedik a kérdéses díjakat.

Harc az egyetem és az EHÖK-elnök közt

Egy tavaly szeptember elsején hatályba lépő törvénymódosítás szerint legfeljebb négy évig lehet részt venni a hallgatói önkormányzat munkájában, és ebbe az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a módosítás előtti időt is bele kell számolni – erről számolt be az Átlátszó Oktatás júniusban. Így a Szegedi Tudományegyetem megsemmisítette a 2009 óta EHÖK-elnöki pozíciót betöltő Török Márk tavaly szeptember 24-i újraválasztásáról szóló határozatot, ezután írták meg nyílt levelüket a szegedi dékánok. Ám Török azzal érvelt, egy tavaly decemberi Emmi-állásfoglalás szerint „a megbízás négyéves időtartama a rendelkezés hatálybalépését követően számítandó”, vagyis a négyéves korlát csak majd valamikor 2019-ben lenne először alkalmazható. Ugyanakkor az Átlátszó Oktatás is kérte a minisztérium véleményét, amely júniusban azt írta: a négyéves korlát már tavaly szeptember óta kötelező, és az egyetem is ezt az értelmezést tekinti magára nézve kötelezőnek. Tehát Török mégsem lehetne EHÖK-elnök. Ugyanakkor emiatt a szegedi hallgatói önkormányzat vezetője bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett. Az eljárás halasztó hatályú, Török tehát egyelőre elnök maradhat. (MN)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.