Orbán Viktor: A rendszerváltás óta ez volt Magyarország legnehezebb éve

Élő közvetítésünk a kormányfő év végi nemzetközi sajtótájékoztatójáról.

Orbán Viktor kormányinfó Fotó: Mirkó István

– Az a szokás, hogy év elején vagy év végén sajtótájékoztatót tartunk, ma délután kormányülés lesz, erről is tájékoztatják majd az embereket – kezdte a miniszterelnök az év utolsó Kormányinfóját. 

Arról beszélt, hogy kormányzati szempontból hogyan fest a 2022-es év. Mint mondta, 

a rendszerváltás óta ez volt Magyarország legnehezebb éve.

Hazánk ebben az évben szerinte ezzel együtt rendkívüli teljesítményt nyújtott.

Hat fő eredményt sorolt fel a miniszterelnök

Magyarország rendkívüli teljesítményt nyújtott idén a parlamenti választásokon, ezen a választásokon meg kellett védeni Magyarország szuverenitását és függetlenségét

– kezdte a felsorolást Orbán Viktor. – Mintegy hárommilliárd forintnyi dollár állt szemben hárommillió szavazóval, és utóbbiak győztek – fogalmazott. A magyar választók stabil, cselekvőképes és kiszámítható kormányzatra szavaztak, mert a legnagyobb érték a kormányzati cselekvőképesség. Stabilitás szempontjából hazánk egész Európában első helyen áll, hiszen 1990 óta mindeddig nem kellett előre hozott választáson dönteni az új kormányról. 

Fölértékeli a választási eredményt, hogy a brüsszeli, liberális világ baloldali kormányt akart, a források visszatartását is ennek tudja be a kormányfő. 

Második pontként Orbán Viktor arról is beszélt, hogy sikerült kimaradnunk 2022-ben a háborúból. 

– A szomszédunkban sok magyar él, egy olyan háborúval van dolgunk, aminek eddig csak vesztesei vannak, súlyos árat fizet érte mindenki

– szögezte le. 2023 szinte minden országnak arról fog szólni, hogy el tudja-e kerülni a gazdasági recessziót. A magyar felfogás szerint ne engedd, hogy belesodorjanak egy háborúba, de Európa nagy része már belesodródott, pláne, ha fegyvert szállít vagy kiképzi az egyik fél katonáit. A miniszterelnök reméli, hogy Európa nem keveredik bele nyakig ebbe a háborúba. 

Szerinte az unió azzal, hogy finanszírozza az egyik háborúzó felet, jelenleg szügyig benne van a konfliktusban. 

Magyarország kívül tudott maradni mindezen, és a nemzetközi nyomás ellenére is fenn tudta tartani azt az álláspontját, hogy azonnali tűzszünetre, béketárgyalásokra és békére van szükség.

Fotó: Mirkó István

Mindamellett – folytatta – teljesítettük azt az emberiességi és keresztényi kötelességünket, hogy a bajba jutottakon segítenünk kell. – Rengeteg embert engedtünk át az ország területén, aki pedig itt akart maradni, az itt is maradhatott, és mindent megkap, amit egy magyar ember megkaphat Magyarországon – mondta el a kormányfő.

A harmadik kiemelkedő eredmény az volt a miniszterelnök szerint, hogy 

a migrációval szemben továbbra is álltuk a sarat. 

Minden évben nehéz feladat ez, idén viszont azért volt különösen, mert a déli migrációs útvonal mellett megjelent az ukrán menekültek milliós áradata, ilyen körülmények között pedig nehéz volt a déli határ védelmét biztosítani. 

– Több mint 250 ezer illegális határátlépési kísérletet hiúsítottak meg a magyar rendőrök, határvadászok és katonák az idén, ami egy fantasztikus teljesítmény – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. 

A negyedik rendkívüli teljesítmény: képesek voltunk finanszírozni a megemelt energiaárakat, 

fenn tudtuk tartani a rezsicsökkentést. 

– 2021-ben a teljes magyar energiaimportért fizettünk hétmilliárd eurót, ami 2022-ben 17 milliárdra nőtt, ez előteremtett tízmilliárd eurót, azaz négyezermilliárd forintot, amit valakinek ki kell fizetnie, de ezzel együtt a kormány a családoknak nyújtott rezsivédelmi rendszer lényegét is meg tudta tartani. Nem ismerek még egy olyan országot, amelyik minden családnak minden hónapban nagyjából 180 ezer forint támogatást tud nyújtani. Jó hír, hogy ezt a tízmilliárdnyi finanszírozást nemcsak 2022-re oldottuk meg, hanem 2023-ra is – mondta el a rezsicsökkentésről a miniszterelnök. 

Az ötödik rendkívüli teljesítménye hazánknak az volt, hogy a munkaalapú gazdaságot meg tudtuk őrizni. 

– Soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint ebben az évben, az emberek 74,6 százaléka dolgozik Magyarországon. Ennek köszönhetően a választási évben sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt – magyarázta Orbán Viktor.  

– Végül pedig sikerült az Európai Unióval is megállapodni, ami azért rendkívüli teljesítmény, mert le kellett küzdeni azt a hungarofóbiát, ami a liberális világban működik, és ennek ellenére kellett elérni a megállapodásokat, amit reménység szerint az előttünk álló egy-két napban fizikai valójában is aláírunk – jelölte meg a hatodik fő eredményt bevezetőjében a miniszterelnök.

Ma döntenek az adómentességről

A miniszterelnök szerint fontos, hogy kimaradjunk a gazdasági recesszióból, szeretnénk elérni, hogy jövő decemberre egy számjegyű legyen az infláció, 

a mai kormányülésen pedig dönteni fognak arról, hogy a gyermeket vállaló nők esetén az szja-visszatérítést harminc éves korig emeljék.

Az első újságírói kérdés az uniós korrupciós botrányra vonatkozott. Mint Orbán Viktor elmondta, ilyenkor az emberben megszólal a kisördög, de mivel mi is részei vagyunk az uniónak, nem szabad kívülállóként kezelnünk az ügyet. – Bár vannak vitáink az európai intézményekkel, de ha elveszítik a szavahihetőségüket, álszent karakterük felszínre kerül, az rombolja annak a közösségnek az erejét, amihez mi is tartozunk – fogalmazott Orbán Viktor. A magyarok azt szeretnék, ha felszámolnák az Európai Parlamentet ebben a formájában, a korrupciós ügy arra hívja fel a figyelmet, hogy a nemzeti parlamentekben sokkal erősebb ellenőrzési rendszer van jelen. – Jobb lenne, ha közvetlen választás helyett a nemzeti parlamentekből választott képviselők ülnének az Európai Parlamentben – ismételte meg korábbi javaslatát Orbán Viktor. 

A baloldali kampányfinanszírozás kapcsán a kormányfő elmondta, nem látja a különbséget a baloldali pártok és a baloldali média között, ahogy a részükre juttatott pénzben sem. 

– A kerítés nem tökéletes, de ha összevetjük a beszivárgás képét azzal, hogy annak idején, 2015-ben százezrek bemasíroztak a fővárosba, akkor a különbség nyilvánvaló – szögezte le a miniszterelnök egy vonatkozó kérdésre válaszolva. – Van, aki keresztüljut, de börtönben ül 2500 embercsempész, és nem vált okafogyottá a kerítés. Három dolgot tudunk tenni. Először is felállítottunk egy csak a határvédelemmel foglalkozó fegyveres ezredet, a határvadászokat. A horvát–magyar határról át tudtunk vezényelni erőt a magyar–szerb határra. A harmadik dolog amit teszünk, hogy megegyeztünk a horvátokkal és szervekkel, határvédelmi szövetséget hoztunk létre, az északmacedón határt védjük most erősen – sorolta a miniszterelnök.

A baloldal külföldi kampányfinanszírozásával kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, látjuk, hogy ahogy nő az EP-ben a korrupcióban érintettek száma, nem lenne méltányos azt mondani, hogy a törvénytelenül elfogadott pénzek gyakorlata politikai ellenszolgáltatásért csak a politikai spektrum baloldalán létezik. – A kérdés inkább az, hogy miután mindenki tudja Brüsszelben, hogy ez nem most kezdődött, az a kérdés, hogy miért nem működtek védelmi mechanizmusok. 

A legfontosabb most az, hogy a mocsarat lecsapoljuk

– fogalmazott.

A miniszterelnök szerint azonban semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy ezek a szálak elvezetnek az Európai Bizottságig is, ezt a föltételezést súlyosnak tartja, és világos tények nélkül nem helyes az erről való találgatás se. – Hogy ez a korrupciós ügy mennyire rontotta az EP tekintélyét hazánkban, könnyű megválaszolni: semennyire. Eddig is nullán voltak, tovább már nem tudták rombolni – állapította meg. 

A Lánchíd ügye kapcsán, hogy megkapja-e a főváros a hatmilliárd forintos támogatást, úgy válaszolt: ennek boncolgatását a jogászokra bízza. Azt azonban megjegyezte: végül kiderül, hogy a Lánchíd egy igazi hungarikum: „Bár rengeteg pénzt költöttek rá, de se autóval, se gyalog nem lehet átmenni rajta, az egyetlen jó hír, hogy a halak továbbra is szabadon közlekedhetnek.”

Kérdésre válaszolva az ukrán háború kapcsán Orbán Viktor kijelentette: 

A független és szuverén Ukrajna létezése magyar nemzeti érdek, Európa és az orosz gazdaság kettéválasztása viszont nem. 

Kiemelte azt is: Magyarország nem akar belesodródni a háborúba, de meg akarja adni Ukrajnának azt a segítséget, amit az emberiesség megkövetel. Elfogadjuk azt is – folytatta–, hogy Ukrajnát pénzügyileg is segíteni kell, de rossz megoldásnak tarjuk, hogy ez ne államközi alapon, hanem az unió intézményein keresztül történjen.

– Először az a megoldási javaslat született, hogy adósságközösséget hozzunk létre, a pénzt meg adjuk oda az ukránoknak. Ezt sikerült megakadályozni, végül azonban egy köztes megoldást találtak ki. Ez a megoldás azonban szintén nem tökéletes, rossz esetben ugyanis oda vezethet, hogy az unió költségvetésében föl nem használt pénzeket nem visszaosztják a tagállamoknak, hanem elküldik Ukrajnának – magyarázta. Hozzátette, tudjuk jól, 18 milliárd nem lesz elég, sose fogják az ukránok visszafizetni, és ez a vita a 2024-es évben újra megismétlődik. – Egy olyan utcán indultunk el, amelyből nagyon nehéz lesz majd visszafordulni – mutatott rá.

– Van lengyel–magyar sorsközösség, kommunizmust kaptunk mindketten a nyakunkba, a sorsközösség erős barátságot ad, nagy érték – fejtette ki a miniszterelnök egy kérdésre válaszolva. A háború ügyében teljesen mást gondol a két ország, de nem a stratégiai dolgok ügyében. – A kérdés az, hogy a háborúra hogyan tekintünk. A lengyelek azt gondolják, hogy az ukránok az ő szabadságukért is harcolnak, mi nem gondoljuk, hogy értünk is harcolnának az ukránok. Ukrajna semmitől nem védi meg hazánkat. 

A mi biztonságunkat a NATO-tagság és a magyar védelmi képesség adja meg.

A háború kimenetele tehát semmilyen befolyással nincs Magyarország biztonságára – fejtette ki a miniszterelnök. 

A rezsitámogatásokról is kérdezték a miniszterelnököt. A kormányfő elmagyarázta, hogy gázfogyasztás tekintetében a magyar háztartások 75 százaléka belül marad a kereten, 25 százaléknak kell a rezsivédelmi ár felett fizetnie, de mivel ők a társadalom jobb módú polgárai közé tartoznak, a mostani rendszert fogják fenntartani.

A Magyar Tudományos Akadémia mai közleményére a miniszterelnök úgy reagált: olyat nem látott még, hogy az akadémia nyílt törvénysértésre szólítson fel. A tiltakozásnak megvannak a törvényes formái, a kormányfő arra kéri a pedagógusokat, hogy válasszák a törvényes módokat, mert ha nem így döntenek, akkor az állami vezetőknek meg kell tenniük a megfelelő lépéseket, alkalmazni kell a törvényt. 

A pedagógusok oldalán áll a miniszterelnök, mert azzal teljesen egyetért, hogy a bérüket mindenképpen emelni kell. 

– Elfogadhatatlanul alacsony bérrel indulnak a kezdő pedagógusok, de ezt annak idején a szakszervezetek javasolták. Amit a kormány tenni tud, hogy tízszázalékos béremelés lesz, ha az unióval meg tudunk állapodni, akkor uniós forrásokat tudunk használni ezen felüli béremelésre. Ha van forrás, akkor három év alatt tudjuk végrehajtani a tíz százalék feletti emeléseket, ha nincs, akkor hat év alatt – fejtette ki a miniszterelnök. 

Mi úgy hisszük, ki tudunk maradni az európai recesszióból, a következő évi költségvetést is másfél százalékos növekedéssel számoljuk

– jelentette ki egy gazdasági kérdésre válaszolva a miniszterelnök. Azt is mondta; megérti Matolcsy Györgyöt, mert az inflációért a jegybank felel, de az eszköz, amit választott ennek letörésére, a magas kamatok, ellehetetleníti a vállalkozók hitelfelvételét. Nehéz helyzetben van a jegybank elnöke, a kormányfő pedig nem csodálkozik azon, hogy ebben a helyzetben unortodox módon kommunikál.

Orbán Viktor meghosszabbítaná a babaváró támogatást

A családtámogatásokról is kérdezték a miniszterelnököt. 

A babaváró hitelről viták szoktak lenni, most is viták vannak, de azok vannak többen, akik meg akarják tartani, Orbán Viktor is ezen az állásponton van. 

– Csak az a családtámogatás működik, ami hosszú távú és kiszámítható, ezt az ajánlatot a fiatalok felé fenn kell tartani, és később megvizsgálni, hogy mennyien éltek vele – fejtette ki a miniszterelnök az álláspontját.

– Először tűzszünetre van szükség, utána tárgyalófelekre, meg kell nézni, hogy tárgyalással lehet-e rendezni az ügyet, bár nekünk nem dolgunk a tanácsosztás, de egész Európa szempontjából az lenne a jó, ha nem dörögnének a fegyverek – válaszolt egy újabb kérdésre a háborúval kapcsolatban a miniszterelnök.

Mint kiderült, Hoppál Péter államtitkár kormánybiztosi pozíciót kap, arról pedig Csák János miniszter fog dönteni, hogy Hoppál Péter emellett marad-e államtitkár. 

Arra, hogy V4-ek esetében az energetika válhat-e kiemelt területté, Orbán Viktor úgy reagált: lehetne, és reméli, hogy középtávon majd a V4-ek kiemelt témájává is válik. – De az a baj, hogy ma az energia is alapvetően a szankció felől közelítődik meg, így mivel a háborúról és a szankciókról véleménykülönbség van, energiaügyben is nehéz egyetértésre jutni – mutatott rá. 

Kiderült az is, hogy a katari miniszterelnökkel való tárgyalása során megállapodtak energetikai együttműködésben, pénzügyi kérdésekben és további Magyarországra érkező befektetésekben is. 

Arra a kérdésre, hogy miért dupla olyan magas a magyar infláció, mint az uniós, Orbán Viktor kifejtette: a jegybank felel az árstabilitásért, ők készítik az elemzéseket, amelyeket a kormány fogad el. – Amikor viszont az ársapkáról beszélünk, kétségeim vannak, hogy ha valaminek korlátozom valami árát, az miért vezet emelkedéshez – mondta. A miniszterelnök szerint itt inkább a bankárok és a jogászok közötti ősi véleménykülönbségről van szó, a bankárok nem értik meg, hogy az árstopok nem a bankároknak szólnak, hanem az embereknek.

– Fontos lenne leszoknunk az importenergiáról, az már csak másodlagos, hogy most honnan kapjuk. A lényeg, hogy erről le kellene szoknunk. Paks II megépítéséről tíz éve döntöttünk éppen azért, hogy az energiafüggőség megszűnjön – jelezte a miniszterelnök egy újabb energiaügyi kérdésre válaszolva. Mindenki elgáncsolta Paks II-t, a magyar ellenzék, Brüsszel, és nem tudni, mit kellene csinálni, hogy végigvihessük ezt a programot, ami a tervek szerint 2023-ra lett volna kész. Az igazi kérdés az, hogy tudunk-e függetlenek lenni – ismételte meg a kormányfő. Igazi nagy, szerkezeti megoldást csak Paks II jelentene hazánk számára, minden más egyelőre csak „sufnituningnak” számít.

– A harcoló felek és a mögöttük álló nagyhatalmak nem szánták még rá magukat a béketárgyalásra, orosz–amerikai tárgyalásokra lenne szükség a békéhez – válaszolta egy újabb kérdésre a kormányfő. – Magyarországnak a gyors felzárkózás miatt kívül kell maradnia az eurózónán – mondta a miniszterelnök egy másik felvetésre.

Hogy van-e visszaút az Európai Néppárt felé a Fidesz számára, arra azt válaszolta a kormányfő, hogy nem, mi más máshol vagyunk, „elkeltünk”. 

– Magyarország nem elszigetelt, részt veszünk a közös döntésekben, mert egy EU-s tagállamot nem lehet elszigetelni, ott vagyunk azoknál a döntéseknél, amelyek a közösség haladásának irányát jelölik ki – válaszolta a miniszterelnök a BBC kérdésére. Hozzátette: a magyar történelemben is tetten érhető ez, mi minden erőnkkel a blokkosodás ellen küzdünk, mind katonai, mind gazdasági értelemben. – Ha blokkosodás van, abból mi mindig vesztesen jövünk ki, ezt mutatja a történelem, de látszik akkor is, ha ránézünk a térképre – jelezte a kormányfő. 

– Tizenhat évig voltam ellenzékben és tizenhét évig kormányon, nem gondolom, hogy vissza kéne vonulnom

– válaszolt a visszavonulását firtató kérdésre a miniszterelnök. Sokakat lát a kormányban, akik alkalmasak lennének a pozíciója betöltésére, mint mosolyogva megjegyezte, „óvatosan kell közlekednem”. 

A miniszterelnök tájékoztatása szerint a jövő évi költségvetést napokon belül, talán már ma jóváhagyja a kormány, és 2023. január elsejével biztosan hatályba lép. 

Természetesen be fogják ezt terjeszteni az Országgyűlés elé is, de januárban nem maradhat költségvetés nélkül az ország.

Azzal kapcsolatban, hogy az inflációs előrejelzés ismeretében hogyan alakulnak a nyugdíjak, a kormányfő úgy fogalmazott: a jegybank inflációs előrejelzése alapján döntenek a nyugdíjról. Ha év közben azt látják, hogy az infláció magasabb lesz, akkor korrigálják majd a juttatásokat.

A Dunaferr kapcsán Orbán Viktor kiemelte: ennél zűrösebb ügyet még életében nem látott. Gondot okoz a tulajdonosok beazonosítása, nem tudni, hogy szankció alá esik-e vagy nem attól függően, hogy orosz vagy ukrán a tulaj, és a cég nagyjából ötszázmilliárd forint adóssággal terhelt. Ennek ellenére tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy ami menthető, azt megmentsék.

A miniszterelnök jelezte: azon dolgoznak, hogy legalább annyi új munkahelyet hozzanak létre a térségben, mint amennyi a dunaújvárosi vasmű miatt veszélybe került. 

Arra a kérdésre, hogy folytatják-e a szankciók elleni kampányt, Orbán Viktor kijelentette: mi minden szankciót ellenzünk, és általában a szankciós politikát is. – A végén azonban az unióé a döntés ezekben a kérdésekben, tehát az a korrekt megfogalmazás, hogy a szankciókat nem vétóztuk meg, ugyanakkor egyet sem támogattunk és nem is fogunk a jövőben sem. Vétózni pedig nem lehet minden pillanatban, mert az szétveri az unió közösségét – mondta.

Bár a néppártba nem lépnek vissza, de dolgoznak rajta, hogy legyen egy új jobbboldali formáció az EP-ben, ezzel azonban megvárják a lengyel választásokat – mondta el a miniszterelnök az Euronewsnak. 

A kínai együttműködéssel kapcsolatban Orbán Viktor arról beszélt, 

korábban évtizedeken keresztül nyugati befektetők voltak a vezetők hazánkban, az elmúlt négy évben azonban Kína és Dél-Korea váltják egymást az első két helyen. 

– A keleti befektetési politika felé nyitottak vagyunk, ez az elszigetelés elkerülése miatt is nagyon fontos, mindent meg kell tennünk azért, hogy Kína és Magyarország között a lehető legjobb gazdasági kapcsolatok legyenek. A magyar kormány kifejezetten támogatja a feltörekvő országokkal történő gazdasági együttműködést, a magyar tőke kifektetési szempontjai között is szeretnénk, ha Kína vezető szerepet foglalna el – fejtette ki álláspontját a miniszterelnök. 

A Fudan egyetemmel kapcsolatban a miniszterelnök arról beszélt, hogy az továbbra is napirenden van, a miniszterelnök nem akarja, hogy bezárkózzunk a nyugati világba, számunkra minden nagyon fontos, ami keletről jön, a keleti tudás, mert keleten is meg akarjuk találni a számításainkat.

Orbán Viktor egy horvát televízió kérdésére elmondta, azért volt egy válogatott meccsen történelmi Magyarország-térkép a sálján novemberben, mert ez egy teljesen természetes szimbólum. – Egy több mint ezeréves országról beszélünk, persze fontos megkülönböztetni a történelmi Magyarországot, ami számunkra egy történelmi jelkép – fejtette ki a miniszterelnök.

Borítókép: Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatót tart Budapesten, 2022. december 21-én (Fotó: Mirkó István)