Adria: veszélyes, invazív trópusi halak telepedtek meg egy mélybe süllyedt roncs körül

A Szuezi-csatorna 1869-ben történt megnyitása után, de még inkább azt követően, hogy az 1950-es években az egyiptomi Iszmaílija térségében lecsapolták a csatornát övező erősen sós mocsarakat, a Vörös-tengerből elindult a trópusi indo-pacifikus fajok bevándorlása a Földközi-tenger víztömegébe. Annak ellenére, hogy az Adria számít a mediterrán medence leghűvösebb zugának, az invazív trópusi fajok betelepedése itt is elkezdődött; az adriai vizekben, a tenger albán partszakaszán egy második világháborús hajóroncs körül először sikerült megfigyelni a rendkívül dekoratív, de erősen mérgező tűzhalat, ami az Indiai- és a Csendes-óceán trópusi vizeiben honos faj és jellemzően a korallzátonyokon él. A felfedezés egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy a hajóroncsok mint mesterséges zátonyok mennyire fontos szerepet játszanak egyes fajok megtelepedésében és terjeszkedésében.

A Pó roncsán, az albániai Adrián felbukkant tűzhal egy példánya Fotó: S. Modugno Forrás: Live Science

Az új kutatásnak az volt a célja, hogy felderítse, a Pó roncsa az elmúlt nyolcvanöt évben hogyan befolyásolta a környezetét, illetve milyen ütemben népesítették be a roncsot az egyes fajok. Ehhez természetesen azt is pontosan fel kellett mérni, hogy összesen hány és milyen faj telepedett meg napjainkig a hajóroncson.

Az Adriai-tengerben még soha nem látott trópusi betolakodóra bukkantak

A Pó roncsánál megtelepedett fajok számbavétele során a térségben egy addig még soha nem látott trópusi jövevényt, a skorpióhal- félék (Scorpaenidae) családjának az egyik, az Indiai-óceán nyugati partvidékén és a Vörös-tengerben honos faját, a közönséges tűzhalat (Pterois miles) sikerült azonosítania a kutatóknak. 

A közönséges tűzhal igen gyakori a Vörös-tengerben, ahonnan bevándorolt a mediterrán vizekbe  Fotó: Magnus Kjaergaard  / Wikipedia

A roncsot vizsgáló tudományos célú merülések alkalmával a tengerbiológusoknak összesen hétszer sikerült megfigyelniük ezt a Vörös-tengerből betelepedett invazív fajt, amit első alkalommal azonosítottak ennyire északon, az Adriai-tenger víztömegében. A tűzhalak rendkívül dekoratív megjelenésű halak, amelyek legfőbb jellegzetességét az igen hosszú mell és hátúszósugaraik alkotják.

A tűzhalak fajai rendkívül dekoratív megjelenésűek, de veszélyes, mérgező halak   Fotó: Wikimedia Commons/ The High Fin Sperm Whale

 Ezek a kemény csontos úszósugarak méregmirigyekkel állnak összeköttetésben, emiatt a tűzhal tüskéi által okozott szúrásnak roppant kellemetlen, egyes esetekben akár életveszélyes következményei is lehetnek. A Pterois nemzetségbe összesen 11 különféle tűzhalfaj tartozik, amelyek közül több is előfordul a Vörös-tengerben. 

A Vörös-tenger az Európához legközelebb fekvő trópusi víztömeg   Fotó: Bolubás Brigitta

Elterjedési területük a trópusi indo-pacifikus régió a Vörös-tengertől Francia Polinéziáig. 

Behurcolt invazív fajként az elmúlt két évtizedben a Karib-tenger térségében is elterjedt, és a mediterrán vizekben szintén terjedni kezdett itt azonban nem behurcolt, hanem természetes úton betelepedett invazív fajként.

A Szuezi-csatorna megnyitása óta eddig több mint 60 trópusi halfaj -benne kettő indo-pacifikus cápafaj- és több száz alsóbbrendű állatfaj vándorolt be a Vörös-tengerből a Földközi-tengerbe. Ez a betelepülési folyamat, amit lessepsi inváziónak hívnak a tengerbiológusok, jelenleg is zajlik. 

A Vörös-tengerből bevándorolt indo-pacifikus fajok legnagyobb része a Földközi-tenger keleti nagymedencéjéből, az úgynevezett levantei medencéből ismert. 

A Földközi-tenger a hőmérdéklete miatt különösen alkalmas a trópusi fajok megtelepedésére   Fotó: Haiku Deck

Ez nem véletlen hiszen ez a terület a Földközi -tenger legmelegebb régiója, ahol a téli hőmérsékleti minimum idején sem süllyed a víz hőmérséklete +17 Celsius fok alá. A megfigyelések szerint azonban ezek az invazív vörös-tengeri fajok fokozatosan tovább terjeszkednek innen a Földközi-tenger nyugati nagymedencéjébe és néhány fajuk már az Adriai-tengerben is megjelent.

Ennyire északon nem észleltek még tűzhalakat

„Sajnos ezt nem nevezném igazi tudományos meglepetésnek, mivel a klímaváltozás hatásai ma már jól ismertek és kiszámíthatóak” – mondja Simone Modugno, az olaszországi Ferrarai Egyetem tengerkutató-biológusa és a tanulmány társszerzője, akit a Live Science tudományos hírportál idéz.

Ami talán a legmeglepőbb, az az éghajlatváltozás sebessége, ami az idegenhonos trópusi élőlények betörésének mozgatórugójaként és felerősítőjeként működik 

-fűzi hozzá az albániai víz alatti kutatásokban részt vett szaktudós. Ráadásul a Földközi-tenger keletei medencéjében nem csak a hőmérsékleti viszonyok, hanem a normálnál magasabb 39 súlyezrelékes sótartalom is erősen hasonlít a Vörös-tenger sajátságos trópusi környezeti viszonyaihoz.

Az Adriai-tenger műholdas fotója. Az Adria a mediterrán víztömeg leghúvösebb területe   Fotó: NASA/ESA

A világóceán átlagos sótartalma 34 súlyezrelék. Akadnak azonban olyan, úgynevezett földközi típusú tengerek, amelyek a meleg égövön mélyen beékelődnek a kontinensek közé és a forró éghajlat, valamint a kisszámú beömlő folyó, továbbá a szűk tengerszorosok miatt korlátozott a vízutánpótlásuk, így az erős párolgás következtében az átlagosnál magasabb a sótartalmuk is. Ilyen például a Vörös-tenger, vagy a Perzsa-öböl. A Vörös-tenger sótartalma eléri a 40-42 súlyezreléket, de a Földközi-tenger keleti nagymedencéjében is jóval magasabb az átlagosnál a sótartalom ami 38 -39 súlyezrelék között ingadozik.

A kutatók megjegyezik, hogy ezeknek a Földközi-tengerbe bevándorolt trópusi invazív halfajoknak a jelenléte egy szélesebb körű probléma része: a globális hőmérséklet emelkedése miatt ugyanis arra kell számítani, hogy egyre több invazív faj jelenik meg az Adriai-tengerben is, ami pedig jelenleg a Földközi-tenger leghűvösebb víztömegének számít, ahol télen a februári hőmérsékleti minimum idején átlagosan csak +11 - +12 Celsius fok a víz hőmérséklete.

Várható, hogy egy évtizeden belül az egész Adrián elterjednek a tűzhalak   Fotó: Luc Viatour / Wikimedia Commons

 Simone Modugno azonban azt prognosztizálja, hogy a következő 10 évben „komoly problémát” fog jelenteni e fajok, benne az Adria albániai partszakaszán felfedezett tűzhalak elterjedése. A kutatócsoport megfigyelései szerint legalább három éve folyamatos és megállíthatatlan növekedési trendet mutat a tűzhalak terjedése az Adriai-tenger albániai szakaszán, más vörös-tengeri invazív alga és puhatestű fajokkal együtt.

Az Adria is egyre több indo-pacifikus betelepedő otthonává válhat  Fotó: Elter Tamás

„ A tűzhal -populáció szó szerint robbanásszerűen növekszik” – magyarázza az olaszországi Ferrarai Egyetem tengerkutató-biológusa, a tanulmány társszerzője. A tanulmány megerősítette, hogy mindeddig ez volt a tűzhal legészakibb előfordulása az Adriai-tengerben.

Egy csaknem kihalt ritka látogatója is volt a roncsnak

A hajóroncsok azonban nem csak a vörös-tengeri invazív fajokat vonzzák. A kutatók 28 mediterrán halfajt is megfigyeltek a Pó roncsa körül, továbbá igen nagy számban az Ommastrephidae tintahalcsalád egyedeitől származó petecsomókat, és ami igazi szenzációnak számított, a Földközi -tengerben eredendően őshonos, de napjainkra már extrém ritkának számító barátfóka (Monachus monachus) egy rendszeresen visszatérő egyedét is.

Földközi-tengeri barátfóka    Fotó: Nuno Sá/Wild Wonders of Europe

 A tengerkutatók 2023 -ban figyeltek meg először barátfókát a roncsnál, amire 1996 óta nem volt példa a Vlora-öbölben. A földközi-tengeri barátfóka a kihalás szélén álló súlyosan veszélyeztetett faj. Elsősorban a Földközi-tenger területén volt elterjedt, de a Fekete-tenger nyugati partvidékén is honosnak számított csakúgy, mint Marokkó atlanti partvidékén. 

A XIX. században még közönségesnek számított az Adrián is, 

de a kíméletlen vadászat csaknem teljesen kiirtotta a mediterrán vizekből. A barátfóka napjainkban szigorú védelem alatt áll az összes földközi-tengeri országban. 

Hosszú idő múltán a horvát Adrián is felbukkant a barátfóka  Fotó: Wild Croatia

A populáció egyedszámát 1000 körülire becsülik a kutatók, legnépesebb csoportjuk az algériai partvidéken él. A szigorú védelmi intézkedéseknek köszönhetően úgy tűnik, hogy lassú növekedésnek indult a számuk, 

az elmúlt években Horvátországban, Mali Losinj környékén is megfigyelték a faj egy példányát. 

A tanulmányt jegyző kutatók örvendetes fejleménynek tartják felfedezésüket, ami arra utal, hogy más tengeri élőlényekhez hasonlóan a barátfókák is búvóhelyként használják alkalmanként a hajóroncsokat.

A tanulmányt teljes terjedelmében és angol nyelven itt lehet elolvasni.

Az albán-olasz tudóscsoport a Vlora-öbölben elsüllyedt hajó roncsán:

• egy trópusi invazív halfaj, a tűzhal megtelepedését azonosította,
• ami a Vörös-tengerből telepedhetett be, és a felfedezés szerint már megjelent a déli Adriában is,
• és a kutatók szerint a globális felmelegedés miatt további trópusi fajok elterjedésére kell számítani a mediterrán vizekben.