Adriai-tenger: soha nem látott trópusi halfaj bukkant fel a Kvarner-öbölben

Az Isztria és a nagy észak-dalmát szigetek közé beékelődő Kvarner-öböl a mediterrán medence leghűvösebb zuga, ahol a téli hónapokban akár tíz fok alá is lesüllyedhet a tengervíz hőmérséklete, ami finoman fogalmazva sem ideális a trópusi eredetű fajok számára. Ezért is számít rendkívül furcsának, hogy az Adriai-tenger kora tavasszal még igencsak hideg víztömegében mit keres egy olyan halfaj, aminek a trópusi korallzátonyok, illetve a part közeli meleg sekély vizek jelentik a valódi élőhelyét. Ami még tovább bonyolítja ezt a kérdést, hogy a szokatlan vándor még csak nem is a Vörös-tengerből származik – ahonnan a Szuezi-csatorna megnyitása óta már több száz indopacifikus állat- és növényfaj telepedett be a Földközi-tengerbe –, hanem az Atlanti-óceán keleti trópusi, szubtrópusi víztömegéből.

Az Adriai-tengerben jelenleg mintegy 450 halfaj honos Fotó: Wikimedia Commons

Az Adriai-tenger vizében a tudomány jelenlegi állása szerint mintegy 450 halfaj számít őshonosnak. Noha az elmúlt években többször is szóltak hírek idegen, sőt, még csak nem is a mediterrán faunaprovinciához tartozó fajok adriai felbukkanásáról, a mostani eset azonban még ezeknél is különlegesebbnek számít.

Az Adriai-tenger alkonyi panorámája az isztriai partvidékről (Fotó: Elter Tamás)

Az Adriai-tenger már több betelepedett trópusi faj otthona

Egy trópusi halfaj bukkant fel teljesen váratlanul az Adriai-tenger északi részén, ami köztudomásúan a mediterrán medence leghűvösebb régiója. A különös felfedezés a Kvarner-öbölben történt, és a tengerbiológusok most azt vizsgálják, hogy ez a hal hogyan juthatott el a horvát parti vizekbe – írja a Croatia Week horvát hírportál. A különleges jövevény, a monroviai doktorhal (Acanthurus monroviae) az Atlanti-óceán keleti partvidékének szubtrópusi-trópusi régiójában honos a partközeli sekély vizekben. Marokkótól egészen Angoláig fordul elő, de a Zöld-foki- és a Kanári-szigetek parti vizeiben is elterjedtnek számít.

Monroviai doktorhalak raja (Fotó:  Pinheiro, P. / Fishbase.se)

 Marcelo Kovačić tengerbiológus, a rijekai Természettudományi Múzeum munkatársa a hírrel kapcsolatban a HRT More című műsorában elmondta, 

hogy az elmúlt években már több, korábban ismeretlen fajt is észleltek az Adriai-tenger horvátországi partszakaszán. 

Ezek közé az idegenhonos invazív fajok közé tartozik többek között a trópusi indopacifikus régióban elterjedt és mérgező tüskékkel felszerelt igen dekoratív megjelenésű tűzhal (Pterois spp.), ami a Vörös-tengerből vándorolhatott be a Földközi-tengerbe, és képes volt alkalmazkodni az itteni viszonyokhoz, illetve a hűvösebb mediterrán vizekhez.

Már az adriai vizekben is megjelent a szép de mérgező trópusi tűzhal (Fotó: Christian Mehlfuehrer / Wikimedia Commons)

A Szuezi-csatorna 1869-ben történt megnyitása után, de különösen az 1950-es évektől, amikor az Iszmaílija térségében lévő sós mocsarakat lecsapolták, ugrásszerűen megnőtt a trópusi fajok bevándorlása a Vörös-tengerből a Földközi-tengerbe. Jelenleg mintegy 70 halfaj – köztük három cápafaj – és több száz alsórendű állatfaj vándorolt be a Vörös-tengerből és telepedett meg a mediterrán vizekben. A tengerbiológusok által lessepsi inváziónak nevezett betelepülési folyamat jelenleg is tart, amit újabb és újabb fajok felbukkanása bizonyít a mediterráneumban. Mivel a Földközi-tengerben számos ökológiai fülke nem teljesen betöltött, ezért a vörös-tengeri invazív fajok elszaporodása egyelőre még nem okozott a mediterrán őshonos fajokat veszélyeztető ökológiai válságot.

A tűzhal csak a közelmúltban kezdett el terjeszkedni először a Földközi-tenger keleti nagymedencéjében, de mostanra már az Adriai-tengerben is megjelentek az első azonosított példányai. 

Egy másik, az Adriában már megtelepedett invazív trópusi faj, az ezüstsávos gömbhal (Fotó: Sakis Lazarides / NeDjelski)

Tavaly nyáron egy másik indopacifikus trópusi betolakodó, az ezüstcsíkos gömbhal (Lagocephalus sceleratus) adriai felbukkanásáról számoltak be a spliti Halászati és Oceanográfiai Intézet és a pulai Juraj Dobrila Egyetem tengerbiológusai. Néhány napja pedig a monroviai doktorhal jelenlétét fedezték fel a Kvarner régiójában.

Úgy tűnik, hogy ez a trópusi hal gyökeret ver az észak-adriai régióban

A monroviai doktorhal legelső példányát még 2024-ben fedezték fel az Adriai-tenger északi részén, ami azért lepte meg a tudósokat, mivel ez az eredendően a trópusi atlanti vizekben őshonos faj az Adriánál sokkal melegebb vizeket kedveli. Ami még jobban zavarba ejti a kutatókat, az egy 2025-ben feljegyzett új megfigyelés, ami arra utalt, hogy a hal túlélhette a telet az Adriai-tenger északi részén. 

A monroviai doktorhal trópusi atlanti faj (Fotó: Freitas, R. / Fishbase.se)

A most márciusban tett újabb felfedezés pedig egyértelműen azt sugallja, hogy a tűzhalhoz és az ezüstsávos gömbhalhoz képest ez a faj is képes alkalmazkodni az eredeti élőhelyénél hűvösebb vizekhez. Egy másik lehetséges magyarázat az, hogy több egyed külön-külön juthatott be az Adriai-tengerbe. A tengerbiológusok szerint ez a forgatókönyv azonban kevéssé valószínű, 

mivel az észlelések mind egy viszonylag kis területen történtek, Kostrena tengerparti település közelében. 

Annak érdekében, hogy jobban megértsék, honnan és hogyan érkezhetett e faj az észak-adriai régióba, és tisztázzák, hogy vannak-e jelen további egyedei is, a kutatók a nyilvánosság segítségét kérik. Arra ösztönzik a halászokat, a búvárokat és a part menti települések lakóit, ha úgy vélik, hogy doktorhalat láttak, az észlelést jelentsék a rijekai Természettudományi Múzeum szaktudósainak. Más doktorhalakhoz hasonlóan a monroviai doktorhalnak is az egyik legmegkülönböztetőbb fajjegye a farka tövénél található éles és pengeszerű tüske, amelyet védekezésre használ. 

A faj jellegzetessége a kimereszthető faroktüskéje (Fotó: Freitas, R. / Fishbase.se)

Ez a tüske – amit a hal veszély esetén mereszt ki a farka tövében –, vágásokat okozhat más halaknak, sőt, akár az embert is megsebesítheti. Az egyik példányt, amelyet egy víz alatti szigonyos halász ejtett el és adományozott a múzeumnak, az intézmény tudományos gyűjteményének részeként tanulmányozzák a kutatók. A monroviai doktorhal a marokkói partvidékről a Gibraltári-szoroson át telepedhetett be a Földközi-tenger egyes partszakaszainak vizébe. Az eddigi megfigyelések szerint Algéria és Tunézia, illetve Spanyolország partközeli vizeiben már megtelepedhetett, de már az izraeli és a görög partoknál is megfigyelték.

Az Adriai-tenger horvátországi partszakaszán:

• egy új trópusi eredetű halfaj,
• a monroviai doktorhal felbukkanását azonosították,
• ami az Atlanti-óceán nyugat-afrikai partvidékén számít őshonosnak,
• de már betelepedett a Földközi-tenger egyes régióiba is.