Alapjogokért Központ: a Freedom House tíz legnagyobb tévedése

Az Alapjogokért Központ részletes elemzésében tíz pontban összegezte a Freedom House által múlt kedden kiadott, a Szabadság a világban című éves jelentés ideológiailag leginkább motivált pontjait, valamint ténybeli tévedéseit.

Forrás: Facebook

Az Alapjogokért Központ szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: azt állapították meg, hogy a jelentés elkészítése előtt a Freedom House nem tájékozódott a magyar alkotmányos, közjogi rendszerről. Ennek következtében a központ szerint a „dokumentum nem egyéb, mint egy kétségbeesett kísérlet az európai parlamenti választások befolyásolására, a nyílt társadalom eszméjével kritikus államok +megleckéztetésére+”.

Hozzátették: a hasonló esetek elkerüléséért az Alapjogokért Központ megkeresés esetén a jövőben szívesen segít az ilyen és ehhez hasonló jelentések tárgyszerűségének előmozdításában – hiszen – mint fogalmaztak – „egyetlen józan gondolkodású ember sem gondolhatja komolyan, hogy Szenegál, Botswana, Dél-Afrika, vagy India szabadabb országok lennének Magyarországnál”.

Mint felidézték: a Freedom House által nemrég nyilvánosságra hozott jelentés Magyarországot „szabad” helyett „részben szabad” országként sorolja be.

A központ múlt heti – az MTI által is ismertetett – gyorselemzése után, részletes elemzésében is kiemelte, hogy egyértelműen politikai indíttatásúak azok a kifogások, amelyekkel a szervezet Magyarországot a bevándorlást korlátozó szigorú jogszabályi környezet, a keresztény kultúra védelme, a „genderszak” állami elismerésének visszavonása, vagy éppen a házasság férfi és nő kapcsolataként történő meghatározása miatt támadja.

Az Alapjogokért Központ szerint a Freedom House „alaptalanul, érezhetően a jogszabályi környezet ismerete nélkül” kritizálja az Állami Számvevőszéknek pártok pénzügyeit vizsgáló eljárásait, illetve a közmédia ellenzéki képviselők irányába tanúsított „magatartását”, miközben – mint kiemelték – „mindkét szervezet éppen (...) a törvényben foglaltakat teljesítette”.

A Magyarország pontszámát érintő változás indokaként a jelentés további, „súlyos tárgyi tévedésen alapuló kijelentéseket tesz”, amikor például megemlíti, hogy az Alkotmánybíróság tagjait a kormány nevezi ki, vagy amikor a közigazgatási bíróságok rendszerével, vagy a 2018. évi választásokkal kapcsolatban „mulasztja el figyelembe venni a legalapvetőbb tényeket” – hangsúlyozta az Alapjogokért Központ.

Az elemzés teljes szövege elolvasható az Alapjogokért Központ honlapján, a http://alapjogokert.hu/category/elemzesek/ oldalon – közölték.