Felértékelődőben a duális képzés

Mind a klasszikus képzési ösztöndíj, mind a szociális ösztöndíj stagnált 2007 óta. Most mindkettőt sikerült lépcsőzetesen negyven százalékkal megemelni — nyilatkozta lapunknak Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Azt is hangsúlyozta, hogy a duális képzés elsősorban gazdaságtudományi, agrár-, informatikai és műszaki területen valósult meg, amelynek előnye, hogy a diák nemcsak gyakorlatot tud könnyen szerezni az adott ágazatban, de kölcsönös bizalom esetén akár biztos munkahelyet is.

A hiányszakmákra az eddigieknél is hangsúlyosabban szeretnék felhívni a fiatalok figyelmét Fotó: Teknős Miklós

– Hova jelentkeznek a legtöbben?

– Óriási az érdeklődés a gazdaságtudományi szakok iránt, a munkaerőpiac pedig visszaigazolja ezt, vagyis könnyen el tudnak helyezkedni az itt végzett hallgatók, ahogy igaz ez a jogászképzésre is. Létszámában kisebb terület a művészeti képzés, hiszen különleges tehetség kell a sikeres felvételihez, de ezeken mindig nagy a túljelentkezés, viszont kevesebben felelnek meg az elvárásoknak. Nehéz tehát azt mondani egyik vagy másik pályára, hogy biztosan csak erre van kereslet. Az azonban nemcsak magyar, hanem nemzetközi trend is, hogy a mérnöki, természettudományi, informatikai diplomásokra nagy az igény. Ugyanakkor annyira bonyolultak a társadalmi változások, hogy a bölcsészek, társadalomtudósok ismeretére is nagy szükség van. A klasszikus ipari termelés mellett az úgynevezett kreatív szférának, a kulturális szolgáltatásoknak, a turizmusnak is jelentős szerep jut a nemzetgazdaságban, ezeken a területeken jól hasznosul a humán diploma.

A hiányszakmákra az eddigieknél is hangsúlyosabban szeretnék felhívni a fiatalok figyelmét
Fotó: Teknős Miklós

– Milyen ösztöndíjak várják a hallgatókat?

– Mind a klasszikus képzési ösztöndíj, mind a szociális ösztöndíj 2007 óta stagnált. Most – igaz, lépcsőzetesen – mindkettőt sikerült negyven százalékkal megemelni. Eredmény, hogy a Klebelsberg-ösztöndíjat 2018 szep­temberétől a gyógypedagógus-képzés hallgatóira is kiterjesztettük. Fontos megemlíteni azokat az ösztöndíjakat, amelyek kevesebb diákot érintenek, ám ők a legkiválóbbak. Ilyen a Törőcsik Mari-ösztöndíj, amelyet a művésznő támogatásával a legtehetségesebb színészpalántáknak adunk, a Vásáry Tamás-ösztöndíj, amellyel a komolyzenei tehetségeket és az önkéntes munkát vállalókat támogatjuk. Hangsúlyozandó a Micha­licza-ösztöndíj is, amely indulásakor a mesterszakon tanuló ápolókat támogatta komolyabb összeggel, 2019-től pedig sikerült kiterjeszteni az alapszakon tanulókra is. Az Új nemzeti kiválósági program kifejezetten a tehetséges hallgatókat, a doktoranduszokat és a tanársegédeket részesíti kutatói ösztöndíjban. Sikerült növelni továbbá a doktori ösztöndíjakat. Korábban hároméves képzésre havi százezer forint járt. Most a négyévesre az első két évben 140 ezer, az utolsó két évben 180 ezer forint jár havonta. Ha pedig a hallgatók sikeresen megvédik doktori disszertációjukat, 400 ezer forintot kaphatnak. Kiemelném azt az intézkedést, hogy ezerháromszázról kétezerre tudtuk növelni szeptembertől az államilag támogatott doktorandusz-férőhelyeket. Megmarad a Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjrendszer is, amelynek célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociá­lisan rászoruló fiatalok felsőfokú tanulmányainak támogatása.

– Mi a helyzet az önköltséges diá­kok­kal?

– Nekik is nyújtunk segítséget. A Diák­hitel 1 a megélhetést segíti, a Diák­hitel 2-vel pedig közvetlenül az önköltség összegét lehet kifizetni. Nagy dolog, hogy ez nullaszázalékos kamatú kölcsön.

– Hogyan teszik versenyképessé az egyetemi oktatók bérét?

– Eddig is volt már három lépcsőben béremelés, ami összesen 28 százalékos volt az elmúlt három esztendőben, de tudjuk, hogy ez nem elég. A Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanáccsal is tárgyaltunk erről, és most úgy látjuk, hogy van rá kormányzati akarat. A tervezet szerint három év alatt érné el a vágyott szintet, az első évben egy jelentősebb emeléssel. De nemcsak az oktatókról van szó a béremelés kapcsán, hanem a nem oktató közalkalmazottakról is. A lényeg az, hogy a felsőoktatásban dolgozók bérét olyan szinten kell rendezni, hogy ne tudjon érvényesülni a piac elszívó hatása.

– Említette, hogy a felsőoktatásban egyre hangsúlyosabb a készségek, képességek fejlesztése. Mit jelent ez a gyakorlatban?

– Míg a közoktatásban jogszabály írja elő, hogy a pedagógusoknak kötelező továbbképzésen kell részt ven­niük, addig a felsőoktatásban ez nincsen előírva. Ott a tudományos és oktatói kvalitásnak kell olyannak lenni, hogy valaki tanársegédből például docenssé váljon. Inkább az ő tudományos kvalitásait méri jelenleg a rendszer. Annyit tudtunk tenni, hogy a képzési kimeneti követelményrendszerben, ahol meghatározzuk az adott szak ismeretköreit, ezeket az elvárásokat a legtöbb szak esetében beletettük. A másik lépés, amely többek között szintén ezt a célt szolgálja, a duális képzések beindítása, ahol a vállalati szakember is fejleszti az ágazathoz szükséges készségeket. Mindezek mellett horizontálisan is megjelenik a készségek fejlesztése, vagyis az is a figyelem középpontjába került, hogyan tanítják az egyetemi oktatók a tantárgyaikat. Ezen a modern informatikai eszközök oktatásba való bevonását is értem.

– Milyen fejlesztésekre van még szüksége a magyar felsőoktatásnak? Milyen változások várhatók a jövőben?

– Folytatni kell az infrastrukturális fejlesztéseket, beleértve a kollégiumok, sportlétesítmények felújítását, szükség esetén újak építését. Dolgozni kell azon is, hogy a hiányszakmákra az eddigieknél is hangsúlyosabban hívjuk fel a fiatalok figyelmét, az egyetemekkel közösen kell dolgoznunk intenzív pálya­orientáción. Növelni kellene a duális képzésben tanulók számát. Örülnénk, ha több diák választaná a pedagógus- és az agrárpályát, még többen tanulnának egészségtudományi képzéseken. Nem tudunk eleget képezni informatikusokból, mérnökökből. Célunk, hogy olyan felsőoktatásunk legyen, amely egyszerre szolgálja a társadalmi mobilitás ügyét és a nemzetközi felsőoktatási térségben való pozíciónk erősítését.