Ma az a polgárőrség feladata, hogy szinten tartsa a jó közbiztonságot

Kijelenthetem, hogy az utóbbi években kiegyensúlyozott a közbiztonság minden településen, és ezek nem politikai szólamok. Bármerre járok, a helybeliek többsége azzal fogad, hogy minden rendben van — számolt be lapunknak tapasztalatairól Túrós András. Az Országos Polgárőr Szövetség elnöke ugyanakkor hozzátette, a külterületekre még mindig kevesebb törődés irányul, még mindig gyakoriak az erdei, mezei, szántóföldi lopások, ezért idén már jóval nagyobb figyelmet fordítanak ezekre a problémákra is.

Az Országos Polgárőr Szövetség elnöke hiányolja a fiatalokat a szervezetben Fotó: Havran Zoltán

– Miként változott a polgárőrség összetétele az utóbbi néhány évben, s mennyire tudják megszólítani a fiatalokat?

– Minden igyekezetünk ellenére az utóbbi esztendőkben mindössze ezerötszáz fiatalt sikerült bevonni. Van egyfajta érdektelenség és közömbösség a mai fiatalokban, ami nagyon elszomorító. Elég magas az átlagéletkor, sok a nyugdíjas közöttünk, ami részben jó, mert ők ráérnek közterületi szolgálatot teljesíteni, másfelől viszont szeretnénk, ha a fiatalok körében is népszerű lenne ez a szolgálat.

– Mit mutatnak a számok, az egyesületek létrehozása mennyire szorította vissza a bűncselekmények számát?

– Öt évvel ezelőtt kiválasztottunk 300 települést, ahol egy mintaprogram keretében az összes alternatív, bűnmegelőzésben közreműködő szervezet – mint a halászok, a vadászok, a természetvédők, a mezőőrök és a közterület-felügyelők – élére állva, a rendőrség irányítása mellett egy koordinált összefogás valósulhatott meg. Ezeken a településeken ötven százalékkal csökkent a jogsértések száma. Ez jól mutatja, hogy az aktív és folyamatos szolgálat fantasztikus eredményekhez vezet. A jövőben ugyanakkor szeretnénk, ha minden polgárőr legalább 200 órát teljesítene a közterületen, hogy szinten tartsuk a közbiztonságot, és a kollégáink jelen legyenek akkor is, ha nincs rájuk szükség.

– A nagyvárosokban is ilyen látványos eredményeket érnek el?

– A nagyvárosokban sokkal nehezebb szervezni és működtetni a polgárőrséget. Ennek egyik oka a közömbösség, másrészt pedig itt elsősorban az állami rendészeti szervektől várják el a közbiztonság fenntartását.

– A külterületek védelme mekkora figyelmet igényel?

– Ha hazánk közbiztonságát nézem, nyugodtan kimondhatom, hogy rend van, de a külterületekre még mindig kevesebb figyelem irányul. Még mindig gyakoriak az erdei, mezei, szántóföldi lopások, s a tanyákon élők biztonságát is szeretnénk növelni, ezért idén már jóval több energiát fordítunk ezen problémák megoldására. Ez azt jelenti, hogy a polgárőrök harmada külterületi szolgálatot láthat el. Nevelési jelleggel a környezetvédelemre – így az illegális szemétlerakás vagy a parlagfű kérdésére – is szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni.

– A 2015-ös migrációs válság óta mekkora erőt köt le a határ menti védelem?

– A migrációs válság előtt a polgárőrök mondhatni „utolsó emberként” védték a határ menti településeket. Miután felépült a műszaki határzár, valamint a rendőrség és a honvédség nagy erőkkel megjelent a határ térségében, a polgárőrök tevékenysége is megváltozott: segítették és helyi ismeretekkel látták el a rendőröket, illetve a Belügyminisztérium kérésére részt vettek a határ menti tanyavilág ellenőrzésében is. 2017-ben létrehoztuk az Országos Polgárőr Szövetség határvédelmi tagozatát, amelynek célja, hogy a déli és az ukrán határnál szolgáló polgárőr-egyesületek feladatait speciálisan összehangolja és megszervezze. Jelenleg 83 polgárőr-egyesület és 1705 polgárőr segíti a határvédelmi szolgálatot teljesítő rendőrség és honvédség munkáját.

– Mi az idei esztendő legnagyobb feladata?

– Ugyanaz, mint ami 28 évvel ezelőtt: a közbiztonság fenntartása.

– Ezek szerint elégedetlen az eredményekkel?

– Ha abból indulok ki, hogy 28 évvel ezelőtt volt egy közbiztonsági válság, amellyel a rendvédelmi szervek nem voltak képesek egyedül felvenni a harcot, és a civilek önszervezővé váltak, akkor most kijelenthetem, hogy az utóbbi években kiegyensúlyozott a közbiztonság minden településen, és ezek nem politikai szólamok. Bármerre járok, a helybeliek többsége azzal fogad, hogy minden rendben van. Ám ezekből a gondtalan időszakokból következhet majd egy olyan korszak, amikor a „minden rendben van” állapot miatt csökken a szolgálati órák száma és a motiváció is, ami veszélyes lehet. A jó közbiztonság elkényelmesítheti az embereket. Ezért azt nemcsak megteremteni, de szinten tartani is tudni kell, s ez ugyanolyan erőfeszítéseket igényel, mint amikor a rossz közbiztonság ellen küzdünk.