– Amíg néhány évvel ezelőtt még saját autóikkal vagy gyalog indultak útnak a polgárőrök, most komoly eszközparkkal rendelkeznek. Miért kellett arra ennyit várni, hogy a munkájuk nagyobb figyelmet kapjon?
– A polgárőrség 1991-ben alakult meg Magyarországon. Létrejöttének oka pedig a közbiztonság kritikája volt. A rendszerváltozás éveiben ugyanis komoly bűnözéssel szembesült a lakosság, megduplázódott a bűnesetek száma. A polgárőrökkel azonban hosszú ideig sem az állam, sem a kormányok nem tudtak mit kezdeni. Eltűrték, de nem támogatták a működését. Azután rájöttek, hogy a közbiztonság megteremtéséhez és fenntartásához szükség van erre a civil háttérre. Majd újabb negatív hullám jött: a 2006 és 2010 közötti időszakban a közbiztonság ismét mélyrepülésbe kezdett, és evvel a rendvédelmi szervek nem voltak képesek egyedül felvenni a harcot. Ez monopolhelyzetbe hozta a polgárőrséget.

Fotó: Havran Zoltán
– Ekkor született meg a polgárőrségről szóló törvény.
– Pontosan. A 2011-es jogszabállyal végre a helyére került a közterületi bűnmegelőzés, és a polgárőrséget el tudták helyezni a rendészet nagy családján belül, azaz meghatározták, hogy milyen szolgálati formát láthatunk el. A mindenféle katonai jellegű, politikai hátterű bűnmegelőzési szervezeteket pedig kitiltották a közterületről, és kizárólag az egyesületek tagjai végezhetnek közterületi bűnmegelőzési szolgálatot. Az addig hobbiból működő szervezetet teljesen megreformáltuk: a rendőrséggel közösen kialakítottuk a szakmai elvárásokat és követelményrendszert, valamint megújult a képzés is. Volt egy tagrevízió is, amikor minden egyes polgárőrnek ismételten hitet kellett tenni a bűnmegelőzés mellett: az akkor nyolcvanezres létszám a felülvizsgálat után hatvanezerre csökkent. Ez már egy minőségi, ellenőrizhető, nyilvántartott polgárőrség.
– Most évi egymilliárdos költségvetési támogatást kapnak. Mire elég ez az összeg?
– Sok mindenre elég, sok mindenre kevés. Összesen 2018 egyesületünk van, ami azt jelenti, hogy átlagban 400 ezer forint jut egy-egy szervezet éves működésére. A cégautóadó viszont nagy teher számunkra, mert a büdzsénkből 150 millió forintot vesz el. A működésünkhöz igyekeznek hozzájárulni az önkormányzatok, de az igazság az, hogy egyre kevesebb pénzt kapunk a helyhatóságoktól, pedig a polgárőrök körülbelül tízmillió szolgálati órát teljesítenek a közterületeken. Viszonyításként: a rendőrség évente 14 millió szolgálati órát teljesít. Gyors fejszámolással ez azt jelenti, hogy jobb esetben száz forint az órabére egy polgárőrnek – már ha lenne órabérük, mert ugye teljesen önkéntes alapon, ingyen végzik a munkájukat. Nyilván a rendőr szerepe nem helyettesíthető, és egy polgárőrnek mások a lehetőségei, de a helybeliek biztonságérzete szempontjából fontos szerepet töltenek be. Elsősorban a rendőrségnek köszönhető Magyarország jó közbiztonsága, a velük való együttműködés pedig garancia arra, hogy a polgárőrség is sikeresen és hatékonyan működjön.