A gyakorlatban is használható tudást kell átadni

Fontos lenne, hogy az oktatási intézmények teljesítményének és a diá­kok elégedettségének mérése és az eredmények publikálása megtörténjen — olvasható a Magyar Nemzeti Bank 2019-es Versenyképességi programjának a Tudásalapú társadalom címet viselő fejezetében. Szerintük a készségfejlesztés a megújulás útja, a gyakorlati életben is használható tudás középpontba állítása. Javasolják a nulladik évfolyam bevezetését, a nyolcadik osztály végére az addigi tanulmányokat lezáró alapvizsgát, a természettudományos tantárgyak tanításának kezdetén a kísérletcentrikus élménypedagógiát.

A kísérletekkel is növelnék a diákok érdeklődését Fotó: Havran Zoltán

A kísérletekkel is növelnék a diákok érdeklődését
Fotó: Havran Zoltán

A szükséges lexikai tudás biztosításán felül az iskoláknak fontos szerepük van abban, hogy folyamatosan fejlesszék és a társadalmi normák szerint neveljék is a diákokat. Előremutató lenne, ha a célzott alapkészségek köre országosan mindenhol kibővülne idegen nyelvi és számítástechnikai ismeretekkel is – tették hozzá.

A jegybank ajánlása szerint érdemes lenne az iskolák számára lehetővé tenni egy olyan nulladik évfolyam bevezetését, amely átmenetet képezne az óvodai és az iskolai képzés között. Egy ilyen képzés fő célja a felzárkóztatás sikerességének növelése lenne, azaz, hogy a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetből érkező diákok esetében több idő és figyelem álljon rendelkezésre az alapvető készségek elsajátításához.

A program készítői javasolják, hogy vezessék be a 8. osztály végére az addigi tanulmányokat lezáró, elsősorban az elsajátított készségeket és a tanultak gyakorlati alkalmazását mérő alapvizsgát, ami egyben kiváltaná a középiskolai felvételit is. Ismertetésük szerint egy ilyen alapvizsga bevezetése – a lengyel tapasztalatok alapján – hozzájárulna ahhoz, hogy javuljanak a 15 éves korban írott PISA-tesztek eredményei, illetve, hogy a diákok már a jelenleginél hamarabb szembesüljenek valós vizsgakörülményekkel.

A közoktatásban törekedni kellene arra, hogy a diákok megszeressék a természettudományos tantárgyakat, és így a későbbiekben nyitottak legyenek ezeken a területeken való továbbtanulásra. Ennek érdekében javasolják, hogy e tantárgyak oktatásának elején igyekezzenek a tanárok gyakorlati példák és kísérletek segítségével felkelteni a diákok érdeklődését (ebben kifejezetten erős az Egyesült Államok oktatási rendszere), és az elméleti kérdések kapjanak kisebb hangsúlyt ebben az időszakban.

Javasolják továbbá utazó kísérleti helyszínek kialakítását, amelyek segítségével költséghatékonyan lehet a diákok szélesebb tömegének bemutatni a természettudományos érdekességeket. Szerintük a reál területeken végzettek arányának növelése érdekében a középiskolai felvételi során érdemes lenne a matematikán kívül még legalább egy informatikai vagy természettudományos tantárgyat is kötelezővé tenni.

Lényegesnek tartanák a szakértők, hogy már az általános iskolában elkezdődjön a diákok későbbi karrierjükre történő felkészítése. Célszerű lenne minél több információt eljuttatni a diákok számára, hogy képesek legyenek a valós élet alapján kiválasztani, hogy mivel szeretnének foglalkozni felnőttkorukban.