Elismerés tapasztalható Németországban a magyar humanitárius politika iránt

Elismerés és nyitottság tapasztalható Németországban a magyar kormány humanitárius politikája iránt – mondta Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára kedden Münchenben kétnapos németországi látogatását értékelve.

A magyar és a német szereplők a humanitárius és az azzal összefüggő migrációs válságról gondolkodva máshová helyezik a hangsúlyt a helyben nyújtott segítség és a befogadás ügyében, de abban egyetértenek, hogy „helyes módszer elvinni a segítséget oda, ahol a migráció forrásrégiója van”, és küzdeni kell a humanitárius és migrációs válságokat kiváltó okok megszüntetéséért – mondta az államtitkár az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában.

A müncheni magyar főkonzulátuson kedden megnyitották a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és a Migrációkutató Intézet

Kereszt-tűzben – Keresztényüldözés a Közel-Keleten című kiállítását. Azbej Tristan elmondta, hogy a megnyitón a német szereplők „bátor nyilatkozatokat tettek, és egyértelmű kiállást fogalmaztak meg a magyar politika irányában”.

Így Johannes Singhammer, a Keresztényszociális Unió (CSU) tekintélyes politikusa, a szövetségi parlament (Bundestag) volt alelnöke rámutatott, hogy világszerte egyedülálló az üldözött keresztények védelmét a középpontba helyező humanitárius politika, és kiemelte, hogy a magyar kormány ezzel követendő példát mutat a Nyugatnak.

Johannes Singhammer hangsúlyozta, hogy a keresztények alkotják a leginkább üldözött közösséget, de szenvedésük és tarthatatlan helyzetük nem kap elég figyelmet a nyugati kormányok és a nemzetközi szervezetek részéről. Magyarországon viszont külön kormányzati egység – a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkársága – és külön kormányzati program – a Hungary Helps Program – szolgálja a számkivetett közösséget.

A Bundestag volt alelnöke beszédében a német migrációs politikát bírálva kiemelte: nem lenne szabad beengedni az Európai Unió területére a Közel-Keleten dzsihadista szervezetek szolgálatába szegődött iszlamistákat, és „nem szabad hagyni, hogy az integrációra nem hajlandó bevándorlók ráerőltessék a szokásaikat az őshonos lakosságra”.

Azbej Tristan elmondta, hogy a megnyitó másik bajor szónoka, Wolf Krug, a CSU-hoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány (Hanns Seidel Stiftung) Európai és Transzatlanti Párbeszéd Intézetének (Institut für Europäischen und Transatlantischen Dialog) vezetője a Hungary Helps Program „hiánypótló” jelentőségére, és legfőképpen iraki tevékenységére hívta fel a figyelmet, és szintén hangsúlyozta, hogy követni kell a magyar példát.

Arról is szólt, hogy a bajorországi és Hessen tartományi helyszíneket érintő látogatáson egy sor kétoldalú megbeszélést folytattak, és az államtitkárság munkatársai egy workshopot – műhelyfoglalkozást – tartottak az Aid to the Church in Need (Szükséget Szenvedő Egyház) katolikus jószolgálati világszervezet németországi szervezete (Kirche in Not) munkatársainak. Mint mondta, a megbeszélések új együttműködési lehetőségekről is szóltak, a német nemzetközi fejlesztési ügynökséggel (Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit – GIZ) egy közös iraki fellépésről, a bajor miniszterelnökségen pedig egy esetleges szubszaharai együttműködés lehetőségéről tárgyaltak.