Nagy István: Népszokásaink, hagyományaink élők maradnak a 21. században is

Fantasztikus látni, hogy népszokásaink, hagyományaink hogyan maradnak élők a 21. században is – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Mohácson a busójárás vasárnapi fő programján.

Forrás: MTI2019. 03. 03. 17:01
Pécs, 2019. március 3. Busók a mohácsi busójárás negyedik napján, farsangvasárnap, 2019. március 3-án. MTI/Sóki Tamás Fotó: Sóki Tamás
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tárcavezető a Duna-parti város Széchenyi terén összegyűlt többezres tömeg előtt gratulált a mintegy 250 éves télűző, tavaszköszöntő népszokás szervezőinek és résztvevőinek.

Nagy István a kedvező időjárásra utalva úgy fogalmazott: „visszavonhatatlanul itt a tavasz” (.), „és vele a remény, a megújulás érzése és ünnepe”.

„Készülünk ki a földekre, szeretnénk már vetni, mert jó reménységgel vagyunk az idei esztendő felé is” – hangoztatta.

Szekó József, Mohács polgármestere (Fidesz-KDNP) köszöntőjében felidézte, a busójárás éppen tíz éve került fel az emberiség szellemi-kulturális örökségének UNESCO-listájára.

A népszokást mára minden mohácsi család magáénak érzi és hozzátartozik a város identitásához – jelezte. Mint kiemelte, „a busójárás örök, azt a mohácsiak, amíg világ, a világ, mindig meg fogják rendezni”.

A mohácsi fesztivál népszerűsége töretlen, a szervezők becslései szerint a busójárás kiemelt rendezvényei 80-100 ezer látogatót vonzanak. Az érdeklődők szórakoztatásáról idén rekordszámú, 1600 maskarás gondoskodik, a busójárás hat napja alatt 35 helyszínen 80 program várja az érdeklődőket.

A busók vasárnap kora délután csónakjaikkal a Mohács-szigetről átkeltek a Dunán, a délutáni felvonulást követően a kompról a folyó vizére bocsájtják a kimúlt telet jelképező fakoporsót, sötétedéskor pedig meggyújtják a főtéren álló, rőzséből összehordott hatalmas máglyát.

A mohácsi jelmezesek hétfőn már házról házra járva mutatják be télűző tudományukat, a húshagyókeddi zárónapon pedig újabb máglyán elégetik a zord évszakot szimbolizáló koporsót.

Mohács messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először.

A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.