A városiasodással párhuzamosan azonban fel kell készülni az ellenurbanizációra is, amikor a városi népesség vidékre áramlik. Ennek a folyamatnak az egyik hajtóereje az életminőségi feltételek romlása (kosz, szmog, zsúfoltság), ami miatt a középosztály elmenekül a városokból, a másik pedig az, hogy ismét trendivé válik vidékre költözni.
A jövő harmadik fontos kihívása a digitalizáció, amelynek a fejlesztései a gazdaságra, a munkaerőpiacra jótékony hatást gyakorolnak, az emberek életét azonban negatívan is befolyásolhatják. Az államtitkár jó példának a dolgok internetét (internet of things), rossz példának viszont az otthonról történő online vásárlást említette. Utóbbi azért jelenthet problémát, mert ha ez tömegessé válik, akkor akár az is előfordulhat, hogy kihalnak a városok közösségi terei. Ez is mutatja, hogy a jövőben a digitalizáció hatásait is figyelembe kell majd venni a városok tervezésénél – tette hozzá.
A negyedik fontos kihívás a globalitás és a lokalitás ellentéte, amely az egész 21. században meghatározó lesz. Közölte, már most is létezik egy olyan gazdasági, politikai, kulturális irány, amely szerint a lokalitás megszűnik a 21. században, helyét pedig nemzetek feletti, globális rendszerek veszik majd át, ez pedig nem más, mint a világ kormányzás logikája. Ezzel szemben áll az a szemlélet, hogy továbbra is a helyi közösségek lesznek a meghatározóak.
Orbán Balázs szerint ez a szemléletbeli ellentét húzódik meg a 2010 előtt és után kidolgozott városfejlesztési koncepciókban Budapestet tekintve: 2010 előtt világvárosként, 2010 óta viszont Budapestet már a nemzet fővárosaként, a Kárpát-medence központjaként és a budapestiek otthonaként határozzák meg.
Orbán Balázs kiemelte, a kormány a jövő kihívásainak kezelése mellett elsősorban a Kárpát-medence és azon belül Magyarország politikai, kulturális és társadalmi megerősítésért felelős.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!