Tarlós István: Tovább épül a budapesti kerékpárosbarát közúthálózat

A fővárosi önkormányzat hosszú távú városfejlesztési stratégiájában kiemelt helyen szerepel a közlekedésfejlesztés – hangsúlyozta a főpolgármester.

A szemléletváltás fontosságára is felhívta a figyelmet a fõpolgármester a Városi kerékpáros konferencián Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Tarlós István kitért arra, fontos látni, hogy Budapesten a jövő közlekedési igénye a mai közlekedési rendszerben, a múlt városszerkezetében és jelenlegi úthálózatán bonyolódik le. Ez az ellentmondásos helyzet a napi működésben, de a jövő megtervezésénél is okozhat, és okoz is nehézségeket. A problémát rövid és középtávon ésszerű intézkedésekkel, hiánypótló projektek megvalósításával, hosszabb távon pedig kiérlelt koncepción alapuló fejlesztésekkel lehet feloldani – mutatott rá.

Tarlós István szólt arról is, hogy

az elmúlt mintegy tíz éves munkának köszönhetően Budapest Európa egyik legvonzóbb és legélhetőbb városa lett, 2019-ben elnyerte az „Európa legjobb úticélja” címet.

Különösen figyelemreméltó, hogy ez a kitüntetés épp Brüsszelből érkezett – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a magyar főváros egyedülálló adottságaival, fejlődő infrastruktúrájával egyre több befektetőt, vállalkozásokat és utazókat vonz a világ minden részéről.

A szemléletváltás fontosságára is felhívta a figyelmet a fõpolgármester a Városi kerékpáros konferencián Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos előadásában arról beszélt, hogy külföldön és Magyarországon is próbálják az autókat kiszorítani a városi terekből. Példaként említette, hogy hat évvel ezelőtt a fővárosi Kossuth téren még egy nagy autóparkoló volt.

A kormánybiztos közölte,

a következő években Magyarországon soha nem látott kerékpáros fejlesztések indulnak, azokra 150 milliárd forint áll rendelkezésre. Elmondta, Budapesten a cél, hogy 2030-ra 2,5 százalékról 10 százalékra növekedjen a kerékpáros közlekedés részaránya.

Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója a városi közlekedési eszközmegosztó szolgáltatásokról szólva arról beszélt, hogy a piacon egyre több elektromos közlekedési eszköz jelenik meg. Ezek között említette a közösségi elektromos robogók és elektromos rollerek megosztását. Külföldi példákra hivatkozva megemlítette, hogy nagyvárosokban egyre többen veszik igénybe az elektromos kerékpárokat, mint a hagyományosakat.

Vitézy Dávid kijelentette: sok nemzetközi példa azt mutatja, hogy az autóközpontú várostervezés nem a jövő útja.

Schneller Domonkos, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár előadásában azt hangsúlyozta: tudatosabb közlekedésfejlesztésre van szükség. Fő feladatként jelölte meg, hogy a budapesti agglomerációból a városba közlekedők számára értelmes, vonzó alternatívát kell nyújtani az egyéni gépjárműhasználattal szemben. Ennek egyik lehetséges módja a déli körvasút fejlesztése – mondta, majd szintén fontos lépésként jelölte meg a HÉV-vonalak fejlesztését.

Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke elmondta, a kerékpáros közlekedésnek köszönhetően a városban felszabadulnak közterületek, kevesebb lesz a közlekedési dugó, csökken a lég- és zajszennyezettség, továbbá a kerékpáros közlekedés erősíti a helyi kiskereskedelmet. Ma Magyarország a felnőtt lakosság 70 százaléka szokott kerékpározni, és a felmérések azt mutatják, hogy igény van a kerékpárosbarát városra – mondta.