Újabb emberek bújnak elő a félhomályból

Jelentés a lövészárok innenső oldaláról.

David McAllisternek hangzatos címei vannak. Ő az EU külügyi bizottságának elnöke, de ő az Európai Néppárt egyik alelnöke is. Persze azt is megírhatjuk róla, hisz tény, hogy egy nem kormányzati „civil” szervezetnek (NGO), az ECFR-nek (European Council on Foreign Relations) is a tagja. Méghozzá annak a szervezetnek, amelyet Soros gründolt, amelyben Magyarországot többek között önmaga és fia Alexander Soros is képviseli. (De jó is nekünk...)

Nos, ebből a félhomályból lépett most elő McAllister, hogy dörgedelmeset mondjon a közös európai meggyőződésekről, és mélypontnak nevezze a Fidesz-KDNP magyarországi kampányát.

De ne is tegyük fel sebtében a kérdést, hogy mi köze hozzá, mert előlépett a félhomályból, a GCFR-ből (German Council on Foreign Relations – ECFR, GCFR, micsoda névadási kreativitással rendelkeznek ezek a „civilek”...) egy másik politikus. Elmar Brok, akinek szintén hangzatos címeit ismerjük, hiszen ő volt például az imént említett McAllister elődje az EU külügyi bizottságának elnöki székében.

Hogy micsoda véletlenek vannak?!

Szerinte meg már annyira tarthatatlan a magyarországi kampány Soros- és Juncker-ellenessége, hogy azt azonnal le kell állítani, és térden csúszva, bocsánatkérések közepette valahogy ki kell engeszetelni a jóravaló, dolgos, becsületben és tisztességben megőszült spekulánst és barátját.

Miután a magyar kormány nyilván belátja, hogy Sorosnak semmi, de semmi köze nincs a Nyílt Társadalom Alapítványhoz, amely a migrációt támogatja, meg természetesen azt a hálózatot sem pénzeli, amely a migráció útját egyengeti. Juncker pedig az EU-t, amely évekig félrekezelte a migrációs válságot, csak hírből is alig ismeri – bár így volna! –, így várhatóan hamarosan be is következik a Fidesz és a KDNP politikusainak, testületeinek brüsszeli Canossa-járása.