Varga Judit: Arról kell dönteni, hogy milyen Európát szeretnénk

A magyarok soha nem tehetnek le arról, hogy egyenrangú félként kezeljék őket a világban – húzta alá ünnepi beszédében Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Szabadkán.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett vajdasági központi ünnepségen Varga Judit kiemelte: Magyarország tiszteli a más álláspontot képviselő államokat, nem kíván beleszólni abba, ki mit tesz saját hazájában, de ugyanúgy elvárja, hogy saját maga dönthessen azokban a kérdésekben, amelyek nemzeti hatáskörbe tartoznak.

„Magyarország ezeréves fennállása alatt mindig az európai értékközösség szerves része volt és lesz is a jövőben. Hazánk történelme szorosan kötődik az európai szellemiséghez, ezer éve tagjai vagyunk a keresztény európai népek családjának. Európához tartozunk, ez vitán felül áll, hiába próbálják meg egyesek napjainkban ezt kétségbe vonni.

Alaptörvényünkben rögzített nemzeti hitvallásunk szerint is büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát és tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. Ugyanígy hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez” – részletezte az államtitkár.

Hangsúlyozta: éppen ezért fontos, hogy a nemzetek tiszteletben tartsák egymás különbözőségét, és ezen kölcsönös tisztelet adja a közösség érdekében végzett együttműködésük alapját, hiszen az Európai Unió mottója szerint sincs egység sokféleség nélkül.

Emlékeznünk kell arra, hogy csak akkor lehetünk szabadok, ha elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy harcoljunk az igazunkért – húzta alá a politikus. A nemzeti kultúra, a szokások, az értékek mára azonban gúny és támadás célpontjává válnak – fogalmazott. Kiemelte, hogy a magyarok, ahogy 1848-ban, úgy ma is szép szóval állnak ki függetlenségükért és felhívják az emberek figyelmét arra, hogy „veszélyben van biztonságunk, szabadságunk és keresztény kultúránk”.

Mint fogalmazott, „1848-ban Jellasicsot és az orosz csapatokat szabadították ránk, hogy elhallgattassanak minket, ma brüsszeli eljárásokkal próbálják rendszabályozni azokat a tagállamokat, amelyek nem állnak be a sorba”.

A májusban európai parlamenti választások kapcsán arról beszélt: „mindannyian érezzük, hogy az EU értékválság közepén van. Míg korábban a gazdasági és társadalmi kérdések mentén volt tapasztalható megosztottság, napjainkban egyre inkább az ideológiai kérdések jelentik a választóvonalat”. Kiemelte: arról kell dönteni, hogy milyen Európát szeretnénk. Döntenünk kell arról, meg kívánjuk-e őrizni gyökereinket, biztonságunkat, nemzeti identitásunkat és szuverenitásunkat – tette hozzá.

Pásztor István: Nemzeti hovatartozásunk alapján az unióhoz is tartozunk

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy európai polgárnak lenni nem jelenti ugyanazt, mint európai uniós polgárnak lenni. „Mi, vajdasági magyarok azon európaiak közé tartozunk, akikre ez érvényes, ugyanakkor a nemzethez tartozás kettős helyzetet teremt számunkra, mert ha szülőföldünk által nem is, de nemzeti hovatartozásunk alapján az unióhoz is tartozunk”.

A legnagyobb délvidéki párt elnöke úgy fogalmazott: „számunkra egyértelmű, hogy csakis olyan magyar politikát tudunk támogatni, ami nemzetben gondolkodik, jószomszédi viszonyokat ápol, egyenrangúságon, függetlenségen, ugyanakkor közös cselekvésen alapuló Európai Uniót épít, ahol egyszer nekünk is helyünk lesz. Ennek a politikának Orbán Viktor magyar miniszterelnök a szimbóluma. A kérdések, amelyek Orbán Viktor kormányzása és politizálása által az európai színteret is uralják és az európai parlamenti választási kampány középpontjába helyezi személyét, általa pedig a magyarokat, nem miatta aktuálisak, de miatta léteznek a legszélesebb nyilvánosság előtt”.

Aláhúzta, hogy a vajdasági magyarok „az egyetemes magyar nemzetet képviselő, az idők szavát meghalló, történelmi tapasztalataiból okuló, jó szomszédságra építő magyar politikát” támogatják, mert „csak az tesz bennünket, kisebbségben élő magyarokat képessé arra, hogy ebben az újrarendeződő Európában, és az EU-nak kiszolgáltatott, hosszan, méltatlanul és méltánytalanul előszobáztatott Szerbiában érvényesíteni tudjuk érdekeinket”.