Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere úgy fogalmazott: „ha az állami szándék valóban az, hogy fejlesztési forráshoz juttassa a Bahart-ot, megtartva az önkormányzati és állami tulajdonlást, valamint egyben tartva a jövőben is a céget, akkor optimistán lehet a jövőbe tekinteni”.
Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere (Fidesz) arról beszélt, hogy a Balatont mint természeti kincset meg kell őrizni úgy, hogy a fejlődésnek se legyen akadálya.
Az MTI kérdéseire válaszolva Kollár József elmondta a 2016-os balatoni kormányhatározatban az Bahart fejlesztéseire nevesített 12,6 milliárd forintos állami támogatásról még nem írtak alá támogatási megállapodást, de tudomása szerint már zajlik annak előkészítése.
Arról még nem született döntés, hogy az állam hány százalékos részesedést szerez a társaságban törzstőke-emeléssel, de minden bizonnyal többségi tulajdonos lesz – tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy vita tárgya, mennyi vitorlás kellene a Balatonra, de annyi bizonyos, szükség lenne további kikötőkre, kikötőbővítésekre. Az is tény, hogy más európai tavakon kétszer-négyszer ennyi hajó jut egy négyzetméternyi vízfelületre – jegyezte meg.
A 4 milliárd forintos törzstőkéjű hajózási társaság a kétezres évek elején állami vagyonjuttatással került a tóparti, kikötővel rendelkező 21 önkormányzat tulajdonába bizonyos feltételekkel. Idén év elején az összes érintett önkormányzat aláírta azt a szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, amely alapján ingyenesen átadnak az államnak közel 35 százaléknyi részvénycsomagot az 1,42 milliárd forintos tőkeemelési kötelezettségük elengedéséért. Az államhoz visszakerült részvénycsomag tulajdonosi jogait a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. gyakorolja.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!