Nemet mondtak a cenzúrára

A Nyugat egyszínű államokat akart látni Kelet-Európában; ha az abnormalitás nem kap állami hátszelet, akkor nem tud többséget szerezni a társadalomban. Egyebek mellett ez hangzott el a Századvég Alapítványnak a szólásszabadsággal és a cenzúrával foglalkozó konferenciáján, amelyen a résztvevők kitértek a Facebook cenzorainak kitiltási gyakorlatára is.

FACEBOOK-ACCOUNTS/INDIA-PAKISTAN Fotó: REUTERS/Akhtar Soomro

– A nyugati liberális elit szándékosan félremagyarázza a sajtószabadság eszméjét. Az ő szemszögükből csak akkor beszélhetünk sajtószabadságról, ha az általuk preferált liberális politikai gondolatok érvényesülnek a sajtóban is – fogalmazott felszólalásában Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a Századvég Alapítvány által Szólás­szabadság és cenzúra a XXI. században címmel megrendezett konferencián. – A kontinens demokráciamodelljei sokfélék, azonban a rendszerváltás után a nyugatiak a liberális skandináv demokráciákat tették követendő példává. – A sokszínű Nyugat egyszínű államokat akart látni Kelet-Európában – hívta fel a figyelmet a politikus.

Bayer Zsolt, lapunk publicistája szerint ma a cenzúra és a szólásszabadság korlátozása az általunk ismert fogalmak, fogalmi rendszerek, értékek elvételét, mással való helyettesítését jelenti. A publicista példaként említette a család fogalmának liberális átértelmezési kísérletét, de felidézte azt a gondolatot is, amely szerint „a nemzet egy szociokulturális fikció”. – Ha ezt elfogadjuk vitaalapnak, akkor olyan útra megyünk, ahonnan nincs visszaút – mondta munkatársunk, aki a Facebookkal kapcsolatban megjegyezte: az egy baloldali és liberális médiavállalkozás.

Fotó: REUTERS/Akhtar Soomro

G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány elnöke beszédében a közösségi médiában tapasztalható cenzúra jelenségére hívta fel a figyelmet, és azt hangsúlyozta, a Facebook másfél évtizede létezik, a szabadság eszméje azonban ezeréves. – Vajon melyik él tovább? – tette fel a kérdést az elnök.

A konferencia egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyen Megadja Gábor eszmetörténész azt hangsúlyozta: az emberek többsége még mindig XX. századi logikával gondolkozik, s az államtól féltik a szabadságukat, ám a Facebook példája pont azt mutatja, hogy a túl nagyra nőtt magáncégek jelentenek komoly veszélyt.

Béky Zoltán Balázs szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a Facebook szabályzata a közelmúltig nem volt nyilvános, így amikor valakit letiltottak, akkor fogalma sem lehetett arról, hogy pontosan miért büntették. A médiajogász arra hívta fel a figyelmet, hogy a cég döntéseivel szemben jelenleg van lehetőség bírósághoz fordulni, és volt, aki tudott nyerni a Facebook ellen. A közösségi portált kritizálta Pozsonyi Ádám, a Demokrata hetilap és a 888.hu publicistája is, aki azt hangsúlyozta, hogy a Facebook gumiszabályok alapján büntet, ám ha a liberális abnormalitás nem kap állami hátszelet, akkor nem szerez többséget a társadalomban, mert az emberekben felülkerekedik a józan ész.