Alapképzésre 77 211, mesterképzésre 17 893, osztatlan képzésre 12 ezer, felsőoktatási szakképzésre 4930 diák jelentkezett.
Horváth Zita felhívta rá a figyelmet, hogy bár idén is nagyjából ugyanannyi az érettségiző, mint tavaly – körülbelül 63 ezer diák -, a felsőoktatásba most 4 ezerrel több a felvételiző. Ezt „masszív” növekedésnek nevezte.
Az alapképzésre jelentkezők száma csaknem 10 ezerrel magasabb, mint 2015-ben, és az osztatlan képzést is 2 ezerrel többen választották. A mesterképzésnél ugyanakkor évek óta folyamatos csökkenés tapasztalható: 4 esztendeje még 21 ezren akartak ezen a szinten továbbtanulni.
Állami ösztöndíjas képzést 97 312-en, önköltségest 14 722-en választottak.
A felvételizők összesen 301 536 helyet jelöltek meg, egy diák átlagosan 2,7-et a lehetséges 6-ból.
A legnépszerűbb képzési terület a gazdaságtudományi – mondta Horváth Zita. Ezt csaknem 19 százalék választotta.
Ehhez hasonlóan a műszaki területre is valamivel nagyobb arányban jelentkeztek, mint tavaly: 13,8 helyett 14,1 százalékban. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a pedagógusképzés esetében jobban örülnének a tapasztalt 12,6 százaléknál valamivel magasabb aránynak. Ezeket követi az informatika 10, az orvos- és egészségtudomány 9,1, majd a bölcsészettudomány 8,4 százalékkal.
Horváth Zita közölte: legnépszerűbb alatt azt értik, hogy a legtöbben jelentkeztek ezekre a területekre első helyen alapképzésre és osztatlan képzésre az összes felvételizőhöz viszonyítva.
A legnépszerűbb alapképzés a tavalyi évhez hasonlóan a gazdálkodási és menedzsment, amelyet idén még többen, 5149-en választottak – emelte ki a helyettes államtitkár. Ezt követi a mérnökinformatikus 3681 jelentkezéssel, majd az ápolás és betegellátás, az óvodapedagógus és a pszichológia jön a sorban. A gyógypedagógia és a tanító még mindig a kedveltebb szakok között található, ezekre óriási szükség van – emelte ki Horváth Zita.
Kitért a duális képzésre, amely a műszaki, az informatikai az agrár-, a természettudományi és a gazdasági területeken indított gyakorlatigényes alapképzési szakokon, a szociális munka alapképzési szakon, valamint a kapcsolódó mesterképzési szakokon bevezetett olyan forma, amelyben a gyakorlati képzés meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik.