Fölényes győzelemről álmodozik az ellenzék

Az EP-választáson elnyerhető huszonegy mandátum több mint felét, jobb esetben pedig majdnem kétharmadát jósolják maguknak az ellenzéki pártok — derül ki a Magyar Nemzet összeállításából. Eszerint a Jobbik és a Momentum bizonyult a legoptimistábbnak, előbbi minimum négy, utóbbi pedig akár három EP-képviselői helyet is elképzelhetőnek tart.

A Jobbiktól az MSZP-n át a Momentumig fejben már mindenki megnyerte az EP-választást Fotó: Havran Zoltán

Bár valamennyi közvélemény-kutatás a Fidesz–KDNP fölényes győzelmét prognosztizálja a május 26-i európai parlamenti (EP-) választáson, kifejezetten ambiciózus válaszokat adtak az ellenzéki pártok a Magyar Nemzet azon körkérdésére, hogy milyen minimum, illetve ehhez képest mennyivel jobb eredményt tartanak elképzelhetőnek a maguk részéről.

Érdekes módon éppen azok a pártok tettek a legnagyobb magabiztosságról tanúságot, amelyek részéről kétséges, hogy egyáltalán bejutnak az EP-be.

A Jobbiktól az MSZP-n át a Momentumig fejben már mindenki megnyerte az EP-választást
Fotó: Havran Zoltán

Az egyik ilyen a Momentum, amely a listavezető Cseh Katalin személyében egy brüsszeli mandátumot biztosra vesz – tudtuk meg a párt szóvivőjétől.

Németh Gyöngyös szerint ugyanakkor két EP-képviselői helyet sem tartanak esélytelennek, sőt mint fogalmazott: a következő hetekben azért dolgoznak, hogy végül három mandátumot szerezzenek.

Az áprilisi országgyűlési választás óta a helyét kereső, a felmérések alapján az eddig egyetlen brüsszeli mandátumát is bukó LMP sajtóosztályától pedig azt a választ kaptuk: a párt továbbra is azt tartja reálisnak, hogy két mandátumot szerez májusban.

Sokkal józanabbul tekint az EP-választásra a Mi Hazánk, amelynek elnöke, Toroczkai László úgy nyilatkozott: egyszázalékos eredmény esetén átgondolná a folytatást, négyszázalékos támogatottsággal már elégedett lenne, azt pedig a 2022-es ország­gyűlési választás szempontjából is óriá­si lökésnek tartaná, ha listavezetőként mandátumot szerezne Brüsszelben.

A jelenleg három EP-képviselővel rendelkező, a közvélemény-kutatások szerint viszont most csak kettőre esélyes Jobbik frakcióvezető-helyettese, Gyöngyösi Márton úgy fogalmazott: azon dolgoznak, hogy minimum négy mandátumot szerezzenek.

A baloldali ellenzéki pártok közül a Demokratikus Koalíció mérsékelt bizakodással tekint az EP-választásra. Gréczy Zsolt, a párt országgyűlési képviselője, a frakció szóvivője a jelenlegi két mandátumuk újbóli megszerzését nevezte biztosnak. Gréczy szavai alapján a „többit meglátják”, szerinte ennél jobb eredmény ugyanis más tényezőktől, például a részvételi aránytól is függ.

A Bangóné Borbély Ildikó fideszes szavazókat lepatkányozó kijelentése miatt kommunikációs összeomlást és általános elutasítást elszenvedő MSZP viszont arra számít, hogy jobb eredményt ér el a 2014-es EP-választáshoz képest, amikor is két mandátumot szereztek.

Ujhelyi István, a párt kampányfőnöke, EP-képviselője lapunknak úgy fogalmazott, hogy „az MSZP–Párbeszéd listája, mint a legerősebb Európa-párti közös lista több szavazatot fog kapni, mint az előző választásokon. Célunk, hogy jobb eredményt érjünk el, mint öt évvel ezelőtt, vagyis több szavazót állítsunk magunk mellé.

Ez bizonyosan sikerülni is fog.” – Magyarország jövőjét illetően fontos cél, hogy az Euró­pa-ellenes szélsőségekkel szövetségre lépő Fideszt az ellenzéki pártokkal közösen kisebbségbe szorítsuk – tette hozzá Ujhelyi. Összességében tehát az ellenzéki pártok az EP-választáson elnyerhető huszonegy mandátum minimum több mint felére (12-13) számítanak, jobb esetben pedig majdnem kétharmadát (15-16) jósolják magunknak.

A Nézőpont Intézet legutóbbi, a Magyar Nemzetnek készült közvélemény-kutatása szerint az 54 százalékos támogatottságú Fidesz–KDNP lehet Európa legsikeresebb pártja, így a jelenleginél kettővel többet, 14 mandátumot szerezhet. A Jobbik legfeljebb három, a MSZP–Párbeszéd pedig két mandátumban reménykedhet.

Utóbbi esetében a párbeszédes Jávor Benedek nem jutna ki Brüsszelbe. A DK és az LMP egy-egy mandátumra esélyes, míg a Momentum, a Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk közvetlenül az ötszázalékos küszöb közelében áll.

Kincstári Optimizmus

– Már az országgyűlési választások előtt is megszokhattuk, hogy akár a kisebb ellenzéki pártok is deklarálták esélyüket a győzelemre. Az LMP Szél-kormányról beszélt, Vona Gábor már miniszterelnökként látta magát, Karácsony Gergely pedig még a választások napján is felszólította az államfőt, hogy ne merjen kormányalakítási megbízást adni Orbán Viktornak – értékelte Boros Bánk Levente (képünkön) lapunknak az irreális ellenzéki várakozásokat, amelyek a májusi európai parlamenti választások előtt is tapasztalhatók. A Médianéző Kft. ügyvezetője szerint az említett pártok jól láthatóan nem tanultak a múltban elkövetett hibáikból, és ahelyett, hogy életszerűen politizálnának, jobb esetben egymást, rosszabb esetben a választókat teszik felelőssé kudarcaikért. – Természetesen érthető, hogy valamennyi balliberális alakulat optimizmust és erőt próbál sugározni, de ha folyamatosan a valóságtól elrugaszkodott elképzelésekkel állnak elő, majd az események minden alkalommal rácáfolnak az állításaikra, úgy csak magukat teszik nevetségessé, a választók pedig más területen sem fognak hinni nekik, például a Fidesz és Európa szembeállítása esetében. Az ellenzéki pártok így olyanok lesznek, mint a farkast kiáltó pásztorfiú, pedig gyermekkoruk meseélményeiből igazán tudhatnák, annak a történetnek sem lett jó vége – mutatott rá az elemző.