Titokban folytatják a keleti nyitást a szocialisták

A nyilvánosságot kizárva építi kínai kapcsolatait az MSZP. A kommunista utódpárt elnöke, Tóth Bertalan is részt vett Pekingben az Egy övezet, egy út konferencián. Míg a baloldal folyamatosan bírálja az Orbán-kormány keleti nyitás politikáját, addig a szocialisták kínai kapcsolatának meghatározó alakítója, Ujhelyi István, a párt európai parlamenti képviselője másfél évtizede ápol szoros kapcsolatot az ázsiai nagyhatalommal, programjait pedig több százezer euróval támogatja Brüsszel.

Tóth Bertalan (balra) és Ujhelyi István kitűnő kapcsolatokat ápol a kelet-ázsiai nagyhatalommal Fotó: Bach Máté

Tóth Bertalan, a szocialisták elnöke egy gondosan elkülönített, a kommunista testvér- és utódpártoknak fenntartott szekcióban vett részt Pekingben az Egy övezet, egy út elnevezésű nemzetközi konferencián – ezt bizonyítják azok a fotók, amelyeket a Ripost hozott nyilvánosságra. Az április végi kínai fórumon a magyar szocialistákkal ellentétben a lehető legszélesebb körű nyilvánosság előtt 37 ország állam- és kormányfője vett részt, közte a magyar kabinet képviseletében Orbán Viktor miniszterelnök.

Tóth Bertalan (balra) és Ujhelyi István kitűnő kapcsolatokat ápol a kelet-ázsiai nagyhatalommal
Fotó: Bach Máté

A Magyar Nemzet a szocialista jelenlét kapcsán már az eseményt követően elküldte kérdéseit az MSZP-nek, azonban a mai napig nem adtak választ, ahogy az ellenzéki párt honlapján, illetve a politikusainak Facebook-oldalain sincs semmilyen beszámoló a látogatásról.

A brüsszeli baloldali szövetségesei melletti elköteleződést hirdető MSZP imázsába érthető módon nehezen fér bele a Kínai Kommunista Párttal fenntartott kapcsolat.

Tóth Bertalan pártelnök azt is nehezen tudná megmagyarázni a pekingi látogatás után, hogy ő maga az Orbán-kormány keleti nyitás politikáját 2015-ben csak ürügynek tartotta arra, hogy „a Fidesz emberei százmilliókat költhetnek utazgatásra, tanácsadásra, lenyúlhatják a magyar adófizetők pénzét”.

A teljes elhallgatás összefüggésben lehet azzal a ténnyel is, hogy az MSZP uniós választási hadjáratának kampányfőnöke Ujhelyi István, aki másfél évtizede építi kínai kapcsolatait.

„Az Országgyűlés szocialista alelnöke és a magyar politikai elit egyik legbefolyásosabb tagja Kínában, köszönhetően az utóbbi időszakban kiépített kínai kapcsolatainak” – írta Ujhelyi Istvánról az azóta megszűnt Népszabadság 2013. április 29-i cikké­ben. A kínai kapcsolat azonban korábban kezdődött.

Ujhelyi, aki 2004 és 2005 között az IUSY (Szocialista Ifjúsági Internacionálé) alelnöke volt, a China Dailynek 2013-ban azzal dicsekedett, hogy 2005 óta, „nyolc éve tanulja Kínát”, illetve az ő nevéhez köthető, hogy Szegeden, az egyetemen megalapították a kínai tudomány és kultúra egyik hídfőjeként szolgáló Konfuciusz Intézetet. A szocialista politikus 2011 augusztusától­ a kínai–magyar kapcsolatokat elősegítő World Bridge Foundation tiszteletbeli elnöke.

Ujhelyi a 2014-es európai parlamenti (EP-) választáson az MSZP listájának 2. helyéről szerzett mandátumot, és kulturális és turisztikai vonalon építette tovább pekingi kapcsolatait.

Az ­MSZP-s politikus a most leköszönő EP közlekedési és idegenforgalmi bizottságának alelnöke, a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség tagja, valamint a külügyi bizottság és a Közép-Amerikával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség póttagja.

Az EP 2014 októberében 750 ezer eurót szavazott meg az általa kezdeményezett ­World Bridge ­Tourism elnevezésű program megvalósítására, amelynek célja az európai turisztikai ágazat felkészítése többek között a Kínából érkező turisták különleges igényeinek kiszolgálására. Ujhelyi István szocialista vezetésével 2016 tavaszán új, nemzetközi szervezet jelentette be megalakulását Brüsszelben.

Az OBOR Committee, vagyis az EU–Kína közötti turisztikai és kulturális fejlesztéseket koordináló bizottságot Belgiumban jegyezték be, az egyesületet pedig a brüsszeli kínai kulturális központban tartott sajtófogadáson mutatták be.

Ujhelyi – aki Tóthtal ellentétben nyilvánosan soha nem bírálja a kormány keleti nyitás politikáját – az elmúlt évtizedben többször tárgyalt vezető kínai politikusokkal és vezetett uniós delegáció­kat az ázsiai országba.