Varga Mihály: Az egységes nemzet, az egységes egyház összetartozó fogalmak

Az egységes nemzet, az egységes egyház összetartozó fogalmak – mondta Varga Mihály szombaton Debrecenben, a Magyar Református Egység Napjának nyitóünnepségén.

Budapest, 2018. december 28. Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tart az idei gazdasági növekedésrõl a Pénzügyminisztériumban 2018. december 28-án. Varga Mihály szerint a magyar gazdaság idén is jól teljesít, ebben az évben az elsõ háromnegyed évben 4,2 százalékos volt a növekedés, emiatt a tárca szerint az év egészét tekintve várhatóan 4,6 százalékos lesz a gazdasági bõvülés. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

A miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter a Református Nagytemplom előtt egybegyűlt több ezer ember előtt megerősítette: Magyarország kormánya továbbra is a 2010-ben kijelölt úton jár, a magyarság egészének érdekeit szolgáló politikát folytat, „nemzetben, családban és keresztény kultúrában gondolkodunk”.

„Van okunk ünnepelni: az elmúlt évtized bizonyította, hogy a magyar nemzet államhatárok feletti összetartozása ma is valóság, mert a magyarok ismét kimondták és ma már meg is élik, hogy nemzet nélkül nincs haza, külhoni magyarság nélkül pedig nincs nemzet” – hangoztatta Varga Mihály.

A református hit tanainak és értékeinek ma is megvan a szerepük a magyarság előrejutásában: „hitünk nem veszített szellemi frissességéből, jövőbemutató jellegéből, és cselekvésre hívó erejéből” – mondta. Kiemelte: „a reformáció tanai ma is rávilágítanak a jól végzett munka értékére, és megmutatják, hogy tetteinkkel nem csak magunkért, hanem egymásért, közösségeinkért és az egész magyarságért is felelősek vagyunk”.

A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság fontos eredményeket tudott elérni az elmúlt évtizedben: a gazdasági teljesítmény javulása, a növekedés, a foglalkoztatás és a munkanélküliség alakulása, a bérek növekedése azt mutatja, hogy „komoly utat tettünk meg, és ezt az utat folytatni kell”.

Ugyanakkor Európa nyugati felére tekintve „nemcsak a szellemi fáradság jeleit látjuk, hanem a gazdasági lassulásét is” – jelezte Varga Mihály hozzátéve, hogy „Közép-Kelet-Európa ma háromszor olyan gyorsan növekszik, mint Nyugat-Európa”.

A jövő irányát tekintve azt mondta, „erőt és lendületet adhatunk azoknak, akiktől eddig mi kaptunk támogatást”, majd hozzátette: „és ha ez igaz a gazdasági lehetőségeinkre, miért ne lenne igaz Európa lelki, szellemi életére”.

„Az eszmei, spirituális kifáradással szemben Európa keleti felének nemzetben, családban gondolkodó, keresztény alapokra építő közösségei kínálhatnak igazi megújulást, újraépítkezést” – hangoztatta Varga Mihály.

Megerősítette: „a magyar kormány azt az együttgondolkodó és támogató politikát fogja folytatni, amelynek szimbolikus jelzése volt miniszterelnök úr akkori, 2009-es részvétele a tíz évvel ezelőtti eseményen”.

Varga Mihály beszédében kitért a közelgő európai parlamenti választásokra, amelynek a tétje szerinte sokkal nagyobb, mint korábban volt: „a mostani szavazás arról szól, hogy megmarad-e a nemzetek Európája gondolata, ami szerint Európa nem létezhet erős nemzetek nélkül, vagy átadjuk a magunkról való döntés jogát Brüsszelnek”.

„Ahogyan döntünk arról is, hogy az Európai Uniónak migrációpárti vezetői lesznek-e, vagy olyanok, akik megvédik a keresztény kultúrát” – tette hozzá. Kijelentette: a magyar kormány kitart amellett, hogy a bevándorlást meg lehet és meg is kell állítani.

Varga Mihály szerint nagy a szavazók felelőssége amikor arról döntenek, hogy „kiket küldjünk az Európai Parlamentbe”.

A politikus végezetül arról beszélt, hogy a magyaroknak sokat adott a reformáció.

Meggyőződését fejezte ki, hogy „a mában is a protestáns szellem, a keresztyén hit értékei adják azt az erős alapot, amelyre támaszkodva, amelyből merítve és amely által folyamatosan megújulva eredményesek lehetünk”.

Brüsszelben nem akarják meghallani a hangunkat

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere köszöntőjében azt mondta, „a magyar református egyház a magyar nemzetet erősítő, azt összetartó lelki kötelék”.

A polgármester szerint a történelmi kihívásokat felismerve tíz évvel ezelőtt a reformáció égisze alatt egyesítették a magyar nemzetet, és erre az erőre ma is szükség van. Amikor „Ukrajnában veszélybe kerül a magyar nyelv használata és a magyar oktatás, akkor arra határozott választ kell adjunk”.

„Amikor Romániában, az úzvölgyi katonai temetőben megpróbálják átírni a történelmet, akkor annak megálljt kell parancsolni; amikor nem akarják elismerni a székelység kulturális autonómiára vonatkozó szándékát, Brüsszelben pedig nem akarják meghallani a hangunkat, akkor még erőteljesebben kell képviselni a székelyek ügyét” – hangoztatta a hallgatóság tapsát kiváltva a debreceni polgármester.

A nyitóünnepségen Najla Kassab, a 100 millió református tömörítő Református Világközösség elnöke kiemelte: tíz évvel ezelőtt olyan hidat vertek Debrecenben, ami összeköti az országon belüli és kívüli magyar református közösségeket.

Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója arra kérte a gyülekezetet, hogy érezzék át a segítségre szorulók helyzetét, mert „a hit cselekedet nélkül halott”.