A köztársasági elnök a klímaváltozás és a vízválság kérdéseiről tartott előadást a kar aulájában diákok és tanárok előtt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Föld hőmérséklete az emberi beavatkozásnak köszönhetően indult gyors ütemű emelkedésnek, a klímaváltozás pedig szélsőséges természeti jelenségeket idéz elő. Ezzel párhuzamosan az ivóvízkészletek elapadása, a túlnépesedés és a biológiai sokféleség csökkenése is veszélyezteti az emberiség jövőjét.
Áder János úgy vélte: a 21. század a víz évszázada lesz, és ha az emberiség nem képes változtatni a lineáris gazdasági modellen, társadalmi összeomlásra számíthat.
A köztársasági elnök kulcskérdésnek nevezte a környezetszennyezés leállítását, a föld termőképességének megőrzését, a felelős erdőgazdálkodást és az energiafelhasználás csökkentését.
Magyar találmányokat is bemutatott, amelyek a környezettudatos gazdálkodást teszik lehetővé. Példaként említette a vízőrnek elnevezett szert, amely réteget képez a termőföld felszínén: beengedi a csapadékot, de gátolja a víz elpárolgását. Újabb jó példaként beszélt a szintén magyar tudósok által kifejlesztett klímavédő takarmányról, amely 90 százalékkal csökkenti a kérődző állatok metánkibocsátását.
Áder János előadásában a múlt hónapokban készült felvételekkel mutatta be a klímaváltozást, illetve a szélsőséges időjárást. Elmondta: az utóbbi száz év legmelegebb húsz évét az elmúlt 22 évben jegyezték. A Föld több országában rekordokat döntő árvizek, és soha nem látott aszály pusztítottak. A szélsőséges időjárás következményei közé sorolta az erdőtüzeket, az invazív növény- és állatfajok elterjedését, valamint korábban nem ismert betegségek megjelenését is.
Megemlítette: az időjárási szélsőségek egyre kiszámíthatatlanabb helyzeteket teremtenek, 2018-ban napról napra megdőlt a Duna vízszintjének a negatív rekordja, miközben az elmúlt 17 év alatt négyszer dőlt meg a Duna árvízi vízállásának rekordja is. Egy felmérés adatait idézte, amelyek szerint az Olt, a Szamos, és a Maros vízhozama egyharmadával csökkent az elmúlt 25 évben.
