Benkő Tibor: Új katonai fenyegetettségek jelentek meg

Az elmúlt években új katonai fenyegetettségek jelentek meg a világon – mondta a honvédelmi miniszter hétfőn az Országgyűlés külügyi bizottságban.

A testület ülésén Magyarország biztonság és védelempolitikájának jövőjéről tartott beszámolót Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Sztáray Péter András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára és Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója. Benkő Tibor arról beszélt, Magyarország biztonsági környezete az elmúlt években gyorsan változott. A Nyugat-Balkánon továbbra is nagyon instabil a helyzet, az elmúlt napokban például Koszovóban a KFOR-ban szolgáló magyar alegységet is kirendelték a biztonság fenntartására; Ukrajnában pedig még mindig háborús helyzet van – fejtette ki.

Hozzátette, a Közel-Keleten és Afrika északi régiójában számos instabil állam van. Ezért is vezénylik ezen térségekbe is a katonákat, hogy a gondokat ott kezeljék, ahol a probléma forrása van, és megakadályozzák, hogy az emberek elhagyják otthonukat – magyarázta. A NATO – mint kiemelte – két fő veszéllyel számol, a keleti (orosz) fenyegetettséggel és a déli fenyegetettséggel. A keleti fenyegetettség ellen Magyarország részt vesz a Balti államok védelmében is, egyebek mellett a Balti légteret is a Magyar Honvédség Gripenjei védik.

A miniszter úgy folytatta: több stratégiai kihívás is megjelent, amelyek következményét nem lehetett látni, ilyen a Krím-félsziget orosz annektálása, vagy a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet megjelenése. Benkő Tibor a déli fenyegetettség kapcsán kiemelte az illegális migráció veszélyét. A romló biztonsági környezetet figyelembe véve, felértékelődik a kollektív védelem fontossága, a NATO-nak nagyobb súllyal kell megjelennie. Ehhez a közös tehermegosztás kiemelten fontos – emelte ki a miniszter, hozzátéve: minden ország köteles olyan katonai képességet fenntartani, amely garantálja az ország biztonsági helyzetét és megfelel a NATO elvárásoknak.

Ennek tükrében Magyarország is eltökélt, hogy 2024-re a GDP 2 százalékát védelemre fordítsa. Ennek keretében készült el a honvédelmi és haderőfejlesztési program is, amely 10 évre határozza meg a feladatokat, magába foglalja a haditechnikai eszközök cseréjét, a személyi állomány kiképzését is felkészítését is. Szólt arról, hogy a NATO kihívásaira való reagálás érdekében magyarországi elhelyezéssel közép-európai hadosztály szintű parancsokságot hoznak létre Székesfehérváron. Szintén Magyarországon létrehozzák a különleges műveleti erők regionális központját is Szolnokon. Kiemelte továbbá, hogy Európa biztonságáról az európai országoknak kell gondoskodnia. Ezt a célt szolgálja az állandó strukturált együttműködés (PESCO) is, ami az európai képességhiányok fejlesztését célozza. Magyarország jelenleg 15 PESCO projektet követ – közölte a miniszter.

Sztáray Péter András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért felelős államtitkára elmondta, keletről hibrid elemekkel tarkított, de mégis inkább katonai kihívás van jelen, míg délről az asszimetrikus hadviselésre jellemző kihívások jelentek meg. A terrorizmus kapcsán kiemelte, a NATO-nak és az EU-nak is arra kell törekednie, hogy a helyben lévő erőit erősítse meg, megfigyelje a térséget, segítse a terrorizmussal sújtott országokat. Külön kiemelte, hogy 2015-ben Magyarországon is erőteljesen érzékelni lehetett a déli fenyegetettséget, a migrációs helyzet nyomán. Az európai terrortámadások kapcsán pedig arra emlékeztetett, hogy vagy többedik generációs bevándorlók voltak az elkövetők, vagy a nagy és ellenőrizetlen migrációs nyomást használták fel, hogy Európába jussanak. Beszámolt arról is, hogy a közös kül- és biztonságpolitikáról, s abban Magyarország stratégiai céljairól tanulmány is készült. Ebben kitérnek például arra, hogy Nagy-Britannia unióból való kiválása milyen terhet ró a bennmaradó tagállamokra, s hogy az uniós képességfejlesztés összhangban legyen a NATO-s képességfejlesztéssel. Megemlítik azt is, hogy létre lehet-e hozni önálló uniós katonai egységet. A Külgazdasági és Külügyi Intézet által készített tanulmányról az intézet igazgatója számolt be részletesen.

Ugrósdy Márton elmondta, ebben azt vizsgálják az uniós védelmi kezdeményezések hogyan alakulnak a jövőben. A NATO és az EU kapcsolatának vonatkozásában rámutatnak arra, hogy a NATO-nak és az EU-nak eltérőek az érdekei. Megállapították azt is, hogy ha az amerikaiak nélkül kellene európai erőket állomásoztatni, arra az EU csak korlátozottan lenne képes. Ugrósdy Márton szerint a közös európai haderő felállítása sok kérdést vet fel. Úgy értékelt, hogy az a nemzeti szuverenitás egy részének feladását jelentené, de a legnagyobb akadályt az unió szerződések újratárgyalása jelenti. A szakértő is kiemelte, hogy Európa biztonsági környezte nem kedvező, keletről, délről egyre több kihívás jelent meg. Ezzel együtt felhívta a figyelmet arra, hogy mivel eltérőek a fenyegetettség percepciók, nehéz a közös fellépés. Kérdés, hogy a következő években mi lesz a fókuszban, a Nyugat-Balkán, Észak-Afrika, Oroszország esetleg Kína.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke azt emelte ki, hogy a NATO elmúlt öt éve újjászületési időszak volt, a szövetség „feltámadt”. Az EU biztonsága kapcsán komoly fejleményként értékelte a PESCO létrejöttét. A védelem- és biztonságpolitika nemzeti ügy – jelentette ki a bizottsági ülés végén a testület elnöke, aki külön örömét fejezte ki, hogy e téren az elmúlt évtizedekben fenn tudták tartani a pártpolitikai konszenzust.