Elutasította az OBT indítványát az Igazságügyi Bizottság

A bizottság azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy dr. Handó Tündét az Országos Bírósági Hivatal elnöki tisztségétől ne fossza meg.”

A 60/2018. (05. 02.) OBT határozat jogszerűségének megítélése vonatkozásában két tag közvetlenül is érintett volt, miután annak kimondása, hogy a határozat az OBH elnökének felróhatóan törvénysértő, az rájuk nézve – valós jogkövetkezmény hozzárendelése esetén – közvetlenül is jogokat keletkeztethet.

Amint arra az Alkotmánybíróság már egy korai döntésében rámutatott, ,,[a] pártatlan bírósághoz való alkotmányos alapjog az eljárás alá vont személy iránti előítélet-mentesség és elfogulatlanság követelményét támasztja a bírósággal szemben. Ez egyrészt magával a bíróval, a bíró magatartásával, hozzáállásával szembeni elvárás, másrészt az eljárás szabályozásával kapcsolatos objektív követelmény: el kell kerülni minden olyan helyzetet, amely jogos kétséget kelt a bíró pártatlansága tekintetében.„ [67/1995. (XII. 7.) AB határozat].

A bíráknak minden esetben, külön tételes jogi előírás hiányában is erkölcsi, hivatásetikai kötelezettsége, hogy eljárásukkal összefüggésben elkerüljék az elfogultság kialakulásának nemcsak a lehetőségét, de még a látszatát is. Az eljárás tisztességességét ezért az biztosíthatja, ha a személyében érintett bíró, akit a kezdeményezés alapjául szolgáló ügy közvetlenül érintett, a döntéshozatal egészében nem vesz részt. Ezzel szemben az OBT határozatát megelőző jelentések tárgyalásában, valamint a jelentés elfogadásában ezek az elfogultnak tekinthető bírók aktívan részt vettek, azt megszavazták és az OBH elnökének tisztségétől megfosztást kezdeményező határozat meghozatalában ugyancsak részt vettek.

Az Alaptörvény R) cikke nemcsak azt mondja ki, hogy az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, hanem azt is, hogy az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. Ebből egyértelműen következik, hogy annak rendelkezéseit – köztük a részrehajlás nélküli, tisztességes módon történő ügyintézésre vonatkozó előírásokat is – az OBT-nek is be kell tartania. Azzal, hogy az OBT eljárásában olyan tagok is részt vettek, akik személyükben is érintettek voltak, az OBT megsértette az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikkét.

Fontos körülmény, hogy ha az említett tagok a tisztességes eljárás követelményének megfelelően a döntésekben nem vettek volna részt, akkor az OBT határozata meghozatalához szükséges törvényi feltétel – még az OBT saját eljárási értelmezése esetén – sem teljesült volna.

3. A bizottság megállapítja továbbá, hogy az OBH elnöke minden felvetett kérdés esetében részletekben menően tájékoztatta az OBT-t az általa hozott döntésekről és azok indokairól, ugyanakkor az OBH elnökének válaszait, hivatkozásait az OBT nem vizsgálta, nem értékelte, nem mérlegelte, határozatában azokra nem tért ki, ezért ez a körülmény önmagában felveti az OBT pártatlanságának a hiányát. A bizottság álláspontja szerint az OBT-nek az OBH elnökét érintő kifogásai nem állják meg a helyüket. A bizottság úgy ítéli meg, hogy az OBH elnöke az általa benyújtott beszámolóinak bizottsági tárgyalása során megnyugtató módon tisztázta a vitatott kérdéseket. A bizottság álláspontja szerint ezért az OBT által felvetett további kérdések nem megalapozottak, azok az elfogultság miatti téves és prejudikálással felérő indíttatásból fakadnak.

4. Mindezek alapján a bizottság azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy dr. Handó Tündét az Országos Bírósági Hivatal elnöki tisztségétől ne fossza meg.”