Erdélyből, Szerbiából, Szlovákiából, Kárpátaljáról is érkeznek gyerekek

Csaknem 5000 gyerek érkezik határon innen és túli iskolákból – Erdélyből, Szerbiából, Szlovákiából, Kárpátaljáról -, hogy részt vegyen a nemzeti összetartozás napjának programjain. Kedden közös éneklés lesz a Parlament előtti Kossuth téren.

A központi rendezvényen Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár mond köszöntő beszédet, majd Szarka Tamás vezényletével több ezer diák énekli el a Kézfogás című dalt.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az MTI-nek elmondta: a nemzeti összetartozás napján 94 külhoni testvériskolával rendelkező iskola, összesen 188 iskola tanulói vesznek részt a programokon. A magyar iskolákból 2600, külhoni iskolákból csaknem 2300 gyerek érkezik, Erdélyből, Szerbiából, Szlovákiából és a Kárpátaljáról.

Az államtitkár úgy fogalmazott: „Trianon fájdalma mellett büszkeség is töltsön el bennünket, hiszen nemcsak hogy túléltük az országcsonkítást, de megmaradtunk, túléltük a vérgőzös huszadik századot. A kormány 2010-es, a kettős állampolgársággal kapcsolatos döntésével pedig kifejezésre juttattuk, hogy minden magyar – éljen az bárhol is a világban – része az országnak”.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.